Seite - 223 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

223 Hadrianus császár érmével talált csontvázat; a Prága melletti Vysoíanban talált ezüst és vas kapcsokat, vas késeket, stb. Ide tartozik a Dobriőkov melletti Trebická már említett urna-temetője is számos hamvvedrével, (köztük egyen meanderdíszítés van), íjformájú fibuláival, keleti eredetű nyakékszereivel, hajtűivel, vas lándzsahegyeivel, kardjaival, késeivel, stb. Sokkal újabbak, s bizonyára nem idősebbek a Kr. utáni V. századnál, de részben talán a VII. századba nyúlnak a schlani kerületben, Vinaritzban talált csontváz-sírok. Ezekben két, aranyozott ezüstből való, összetett, végükön talp nélküli, lapos, dűlt négyszögformájú fibulát, két öntött ezüst- és egy vasfibulát, a mely másutt talált, úgy nevezett merovingi, tárgyakhoz hasonlít, két egyszerű kerek bronz csatot, továbbá szabad kézzel alakított és La Téne alakokra mutató, bámúlatosan csinos agyagedényeket, korsókat, vázákat és végre két római jellegű üvegtálat leltek. Az úgy nevezett merovingi typust (Magyarországban a népvándorlási kor typusának nevezik) mutatják azok a lelt tárgyak is, melyekre legújabban a Prága melletti Podbabának mellékletekben gazdag csontváz sírjaiban, úgy szintén a liebeni (Liben) sírokban akadtak. A vinaritzi lelt tárgyakkal rokonságban vannak, de mégis sokkal újabb korból valók egy magános csontváz-sírnak a mellék- letei, melyek a Jungferteinitz melletti Úherceből, — egy, a XI. században sűrű népességű és szőlőkben gazdag vidékről — származnak. A csontváz mellén két üveg- s egy borostyánkő-korall, és két nagy aranyozott ezüst fibula, nyakán pedig értékes aranyékesség volt, mely vert aranybádogból készített kerek, három- és négyszögű, dudorokkal és zsinórdíszítéssel ékesített amulettekből állott; találtak itten továbbá két ezüst csatot, két S-alakú díszítő tagot, a feje mögött pedig a vinaricihez hasonló üvegcsészéket és egy szabadkézzel alkotott, S-formákkal díszített, a vinaritzihez hasonló, csakhogy tökéletesebb agyagedényt is. Hasonló tárgyakra találtak a Budapest melletti bakodi pusztán és ilyen ezüst fibulákat lelnek még az éjszaki tenger partjain is. Hogy ez a lelet valamivel újabbkori a vinaficinél, kitűnik abból, hogy az egyik ezüstcsat alakra és díszítésére nézve a schüttenhofeni, S-alakú fülbevalókat tartalmazott csontváz-síroknak kissé tökéletesebb bronzcsatjához hasonlít, mely a XI. század második feléből származik; talán a Kr. utáni VII., vagy VIII. századból valónak tarthatjuk ép úgy, mint a Laun közelében Pátekben talált csontváz-sírban volt, ezüsttel borított korongos fibulákat is. A zalovi, arany és ezüst fülbevalós koponyák bizonyára valamivel régiebbek;