Seite - 227 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

227 új kőkorban is az általánosabb hosszas koponyák mellett a kurta-koponyákhoz közelítő közép-koponyákra is akadtak; a bronzkorból és hallstatti korból fenmaradt kevés koponya szintén leginkább hosszas, a La Téne-korban pedig már közép- és kurta-koponyák a számosabbak. Ezután a közép- koponyák mellett a kurta-koponyák száma egyre növekszik, úgy, hogy a XII. századig a megvizsgált koponyák közül már csak 20 százalékot tesznek a hosszas koponyák. Erre ismét a nélkül, hogy kurtafejű emberek bevándorlásáról beszélhetnénk, a kurta-koponyák száma napjainkig állandóan gyarapszik. Hasonló jelenségre találunk más országokban is. Nem marad tehát más hátra, mint ebben a kérdésben a történelmi adatokhoz folyamod- nunk, ezek pedig Csehország őstörténetére nézve nemcsak nagyon gyérek és gyakran vitásak, hanem mondai természetűek is. A történelmi tudósítások Csehország legrégibb lakóiul a bójokat említik, kiktől az ország német neve („Böhmen44) is származik, s kiknek bevándorlását a Kr. előtti 400. évre tehetjük. A bójok után a markomannokat és quádokat említik. E szerint Csehországban a korai La Téne-korszaki lelt tárgyakat a bójoknak, a késői La Téne-kor tárgyait pedig a markomannoknak kellene tulajdonítanunk. A hallstatti és a bronz-kor, meg az új kő-kor népessége felől, mely utóbbit sokan áriaiknak szokták tartani, néprajzi tekintetben semmi bizonyosat sem tudunk. Habár a történelem előtti korszakra vonatkozó kutatások manapság sok fontos kérdésre nézve még határozatlanok is: annál élénkebb Csehországban az a törekvés, hogy ezen kérdéseknek megfejtését előbbre vigyék, még pedig mindenek előtt terjedelmes ásatás és a praehistorikus lelőhelyeknek, melyek- ben az ország olyan gazdag, lehetőleg részletes leírása által. Nem épen kevés azért azoknak az ide vágó közleményeknek a száma, melyek ezen szakasz befejezése óta megjelentek, s melyek közül egyesek a vitás kérdések megíté- lésére új világosságot vetettek. Ezeknek a törekvéseknek az élén a csehországi múzeum-egyesület régészeti osztálya (Archaeologicky sbor Musea kralovství íeského) áll saját szaklapjával, melynek czíme „Památky archaeologické a mistopisné44 ; a történelem előtti korra vonatkozó kutatás terjesztésében és népszerűvé tételében a csehországi németek történelmi társúlata ép úgy közreműködik, mint a cseh régiségek barátjainak társasága (a „Spolecnost píátel starozitnosti őeskych44) és a „Cesky lid44 nevű szaklap is. Bizonyára segítségére lesz a történelem előtti kor tanúlmányozóinak a legutóbb meg- alakult cseh néprajzi társaság (Narodopísná spoleőnost íeská) is. Az országos