Seite - 235 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

235 hatalmas haderőt állított síkra s három osztályban nyomult Samo ellen, mert a frankok segítségére dél felől a longobárdok is megjelentek. Nagyszerű volt a hareztér; a julii Alpesektől a Fichtel- és Erczhegységig terjedt. Az alamannok kétség kivűl a Duna mentén nyomultak előre, míg a longobárdok a karantán vindusokat foglalkoztatták. Az austrasiai fő erő Mainzből indult Csehországnak, hol Samo serege Wogastis-várnál (valószínűleg Togastis-vár, Taugst-vár, TugosC, Taus a Cseh Erdőben) várta a támadást. Há- rom napi harcz után Dagobert hada meg volt verve s egész táborának föláldozásával mene- kült (630). Samo 658-ig, összesen 35 évig uralkodott; a monda szerint 12 szláv asszonynyal 2 2 fiú és 25 leánygyermeket nemzett. De halálával eltűnt az újonnan emelt hatalom, s ismét elmúlt másfél század, míg Csehországot a tör- ténetben említik. Csehország szláv népessége több törzsből állott, melyek ugyanazon nemzethez tartozók voltak ugyan, de számra és ha- talomra, szokásra és nyelvjárásra nézve többé-ke vésbbé külön- böztek egymástól. A csehek, kiknek neve az idők folyamán az egész népre v V (Cechové) és az egész országra (Cechy) átment, eredetileg csak a törzsek egyikét tették. Kivűlök még említtetnek: a szedliczek és lufánok az Eger, a bélina-törzs a Biela, a psovok törzse Psov várával (Melnik), a lutomíriciek és defanok hasonnevű várakkal (Leitmeritz és Tetschen) az Alsó-Elbe, a lémuzok törzse a Polzen, a chrovátok nagy kettős törzse az Elbe felső folyása mentén. Délen a dudlebek és netolicek laktak, míg éjszakon, a Watawa, Radbuza és Mies mentén élők külön törzsnevet nem viseltek. A törzs több nemzetségből állt, melyek szövetkezetekképen falusi községekben éltek s közös családi, vagy más gyűjtő nevet viseltek. Minden 30* Kezdőbetű Szent Venczel képével.