Seite - 236 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

236 törzsnek egy közös, nagyobb törzseknek több vár szolgált békében központúi, veszély idején menedékhelyűi. A Samo óta először említett fejedelem, Krok, a csehek törzsfejedelme, kinek három leánya : Kazí, Téta és Ljubosa (Libussa) volt. Halálával ez utóbbit választották fejedelemnővé. Székhelye többé nem atyai vára Krakov, hanem Chrasten vára volt, mely ettől kezdve Vysegradnak (magas vár) neveztetett s szláv szokás szerint az országban lévő összes várak anyjának tartatott. Férjéül Ljubosa a bélina-törzs egy sarját, Previyslt választotta, a ki őse lett annak a fejedelmi és királyi családnak, mely tőle a Pfemyslek nevet nyerte s a XIV. század elejéig vezette Csehország sorsát. A Premyslek kora. — Az uralkodóházhoz való ragaszkodásában a nép korán a mondaszerű költészet ragyogó színeibe öltöztette a staditzi szántóvetőnek az eke szarva mellől a fejedelmi székbe történt ültetését. Azt a szántóföldet, melyen Pfemysl szántott, midőn a fejedelemnő követei megérkeztek, a mogyorófát, mely a földbe szúrt ösztökéből kinőtt, századok múltán is tisztelték s IV. Károly császár a Premysl-mező birtokosát nevezetes kiváltságokkal ruházta föl. A cseh törzsfejedelemség kezdő évei különben is telidestele vannak történeti mondákkal, s Csehország legrégibb története a legregényesebbek egyike. Nagy Károlylyal ismét mozgalom indult az országban. Az avar háború befejeztével kezdődnek a frankok támadásai Csehország ellen. Károly leg- idősebb fia alatt 805-ben három hadsereg tört az országba; a mondaszerű Rip-hegy alján, ott, hol a három folyó, az Eger, Elbe és Moldva egyesülnek, találkoztak e hadoszlopok. De eleséghiány miatt távozniok kellett az ország- ból, melynek lakói kerülték a nyílt mezőn való csatát. Ez időbe eshetik Csehország hűbéradó-fizetésének kezdete, s a mint a „Kaiser44 nevet Caesarból, akképen származtatják a „Karlu-ból a „kral44 szót, mely a cseh szlávoknál keletkezett s „király44 értelemben a kelet összes népeinél elterjedt. Hogy az ország egyébiránt mily kevéssé volt meghódítva, kitűnik abból, hogy a frank hatalommal az egész IX. századon át folytak a küzdelmek, melyeknek még az sem vetett véget, hogy a nép e században megkeresztelkedett. A kereszténység kezdetét a 845. évre teszik, midőn 14 főúr vette föl Regensburgban a keresztséget. De a kereszténység tulajdonképeni meg- alapítása 874-be esik, mikor Methód érsek Borivoj fejedelmet s hitvesét, Ludmillát, Szvatopluk morva fejedelem udvarában megkeresztelte. E mellett szól a cseh egyház szilárd alapon nyugvó hagyománya, az országba átültetett