Seite - 241 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

rendszerint Prága vára vagy Vysegrád, néha a fejedelem valamelyik vidéki várkastélya volt. Az országgyűlésen nyilvánult a rangkülönbség a nemesség közt, mely ketté oszlott; volt fő (lachové, páni) és alsó (vládyky) nemesség. Az ország- gyűlésben való részvétel joga a földbirtoktól függött. A fejedelem első és legelőkelőbb tanácsosai az országos kmétek bizonyára a régibb korszak törzsfőnökeinek ivadékai voltak, de nem alkottak külön testületet. Állami okiratok hitelességéhez csupán az országos pecsétre volt szük- ség, melyre Szent Venczelnek, az ország védszentjének képe volt vésve. A XIII. századi pecsét a védszentet trónszerű széken ülve, jobbjában lobogó zászlócskával ellátott dárdát tartva, balját sasos paizsra támasztva tűnteti föl. Az országos pecséttől különbözött a fejedelem személyes pecsétje; ámbár azon is ott volt a védszent képe és körírása. Az ország czímere eredetileg, talán már Venczel kora óta, ezüst mezőben emelkedő fekete sast mutatott. Az ezüst, két farkú oroszlánt vörös mezőben csak II. Pfemysl Ottokár kezdte használni, ki e képet először mint morva őrgróf saját pecsétjébe vette föl. Az ország zászlajában is kifejezést nyert a Szent Venczel iránti tisztelet; a szentnek egyszerű dárdáját palladiumúl talán már a XI. században magukkal vitték a háborúba, de 1126 óta e dárdán volt Szent Adalbert zászlócskája is. E hadi zászlót abban a hadcsapatban vitték, melynek parancsnoka a prágai vár grófja volt. Az ország jövedelmei a fejedelem jószágainak bevételeiből, az úgy nevezett békeadóból (mir), a határvámból, az útvámból, a vásár- és erdő- illetékből, az arany- és ezüstbányászat dús jövedelméből, a zsidó-adóból, a pénzverésből, bírságokból, elkobzott javakból s végűi a lengyel-adóból állt. Ezekből fedezték a fejedelem és az ország kiadásait s a birodalmi hűbéradót. Az országos közterhek közé tartoztak a hadi szolgálat az ország határain belől, a várak építése, fentartása és őrzése, a hídépítés, az ország kapuinak és ösvényeinek őrzése; udvari szolgálat volt a fuvar, a szállásra való kiséret, élelmi szerek szállítása. Állandó udvari tisztségek voltak a kamarás, asztalnok, kapitány, pohárnok, kardhordó, vadászmester, udvarmester (vladaí) és udvarbíró (sudí), kanczellár, udvari íródeák (pisar) méltóságai. A nádorság Csehország- ban nem gyökerezhetett meg; mindössze két nádor említtetik a XI. században. Az ország zupákra (vármegyékre) oszlott, melyek a régi törzs-kerületek- ből alakúltak. Minden zupának megvolt a fő helye, a zupa-vár (grad) Cs. 31