Seite - 252 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

252 királyi jövedelmekből hetenként ÍOOO márkát fordított a kincstár adósságai- nak törlesztésére, Henrik hívei az ország délnyugati részeinek nemessége sorában folyton ellenálltak neki. A csak 26 éves Rudolf Horazdiovitz, strakonitzi Bavor egy várának ostroma közben vérhasban halt meg (1307 július 4). • Kevéssel később Karinthiai Henrik hívei meggyilkolták Bechin Tóbiás főkapitányt, a Habsburg-párt vezérét, mely párt az elhúnyt királynak leg- idősebb testvérét, Frigyes osztrák herczeget akarta királynak elismerni; de a gyilkosság annyira megfélemlítette az egész pártot, hogy Henriket királylyá lehetett választani (1307 aug. 15). Albert német király birodalmi átokkal sújtotta ugyan Henriket, de erőhatalmat már nem alkalmazhatott ellene, mert Albertet saját unokaöcscse, János, 1308 május 1-én megölte. Noha Henrik nem olyan ember volt, hogy tetterejével bátorítsa híveit s megijeszsze ellenségeit, a prágai és kuttenbergi német polgárok többsége egész határozottan hozzá szegődött s így elfogathatta a nemesség néhány vezérét, a többek közt Lipa Henrik főkapitányt (1309 február), kik el akarták árúlni, s csak oly föltétellel bocsáttattak szabadon, hogy az ország közdolgai tárgyalásánál jövőre a polgárok hozzájárúlását is kikérik. De Lipa Henrik és hívei hatalmukba kerítették Prágát, elűzték ellenségeiket és sikerrel harczoltak Henrik király hadai ellen. 1310 július havában Henrik ellenségei- nek egy követsége, mely három cziszterczi apátból, három nemes úrból s hat prágai és kuttenbergi polgárból állt, Erzsébettel, a néhai II. Venczel király ifjabbik leányával egyetértve, a Luxemburg-családból származó VII. Henrik római királyhoz ment Frankfurtba, hogy fiának, Jánosnak ajánlja föl a cseh koronát s Erzsébet herczegnő kezét. VII. Henrik 1310 augusztus 31 -én Speierben csakugyan tizennégy éves fiának adományozta Csehországot; ugyanekkor ünnepelték János egybekelését a 18 éves Erzsébettel. Péter mainzi érsek kíséretében, ki mint egykori cseh kanczellár ismerte az ország dolgait, János haddal vonúlt Prága ellen, mely Henrik kezén volt. Prága bevételét az tette lehetővé, hogy János hivei titkon megnyitották az egyik kaput, mire Henrik visszatért országába, Tirolba, Jánost pedig a mainzi érsek megkoronázta (1311 február 7); ugyancsak az érsek rávette Frigyes osztrák herczeget, hogy a nála elzálogosított Morvaországot kiadja János királynak. Uralkodása első éveiben Jánost csak német tanácsosok környezték, mi a benszülött főuraknak nem volt ínyükre. 1315 áprilisban az ifjú király el