Seite - 264 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1
Bild der Seite - 264 -
Text der Seite - 264 -
262
az ottani apát halálával püspökség alakíttassék s élére a király egyik udvari
papja állíttassék. Ezen Venczel annyira felbőszült, hogy az érsek három taná-
csosát kínpadra vonatta, sőt egyiköket, Nepomuki János generalis vicariust,
a Moldva vizébe fojtatta (1393 márcz. 20). Az érsek Rómába ment s panaszt
emelt IX. Bonifacius pápánál, ki azonban nem hallgatott rá, hogy Venczelt
az ellenpápa táborába ne hajtsa. Ekkor a cseh urak egy része arról kezdett
gondoskodni, hogy a király akkori tanácsosait megbuktassa s ismét a főurakat
juttassa az ország legfőbb méltóságainak kizárólagos birtokába. Az urak
1394 május havában szövetkeztek Jodokkal; Venczelt Beraunban elfogták,
a prágai várba szállították s kierőszakolták tőle, hogy Jodokot nevezze ki
Csehország főkapitányává. De mikor Venczel hívására legifjabb öcscse, jános,
görliczi herczeg haddal jelent meg Prága előtt, az összeesküvők Wildbergbe,
a Starhembergek felső-ausztriai kastélyába vitték a királyt. Csak augusztus-
ban, mikor a német fejedelmek fegyverrel készültek kiszabadítására, nyerte
vissza Venczel szabadságát s Jodok megfosztatott a főkapitányságtól. 1395-ben
Jodok és az urak újra fegyvert fogtak; hozzájuk csatlakozott III. Albert
osztrák herczeg, a ki csapatokat küldött, melyek az urakkal együtt dúlták
Csehország déli részeit. Albert arra akarta Venczelt kényszeríteni, hogy a
német birodalomban helyettesévé nevezze ki, de már augusztusban meghalt.
Venczel és a cseh urak közt a Zsigmond magyar király által 1396
áprilisban hozott választott bírói Ítélet után sem jött létre tartós kiengesztelő-
des. Ez Ítélet szerint az ország kormányzatát az urak szövetségének tagjaiból
alakított tanácsra kellett volna bízni. De Venczel, mint addig, úgy azután is
kegyenczeivel vitte a kormányt; az urak bosszúja nem késett s a kegyenczek
közül négyet Karlsteinban megölettek (1397 június). Kevéssel az előtt a
rajnamelléki választófejedelmek a frankfurti gyűlésen fölszólították Venczel
királyt, a ki tíz esztendő óta nem volt a birodalomban, hogy oda főkapitányt
nevezzen ki a királyi jogok gyakorlására. Erre Venczel a birodalomba ment
s ekkor Jodok testvérét, Prokopot nevezte ki Csehország főkapitányává; -de
Jodok és a cseh urak 1398 nyarán hadat indítottak Prokop ellen, kinek
megsemmisítésére 1400 januárban Zsigmond király is szövetkezett velők.
Mikor azután kitűnt, hogy Venczel még örökös tartományaiban is teljesen
tehetetlen, a rajnamelléki választófejedelmek 1400 augusztus 20-án meg-
fosztották a tróntól s Ruprecht rajnai pfalzgrófot választották római királylyá,
kivel Jodok és a cseh urak szövetsége, sőt maga Prokop is összeköttetésbe
lépett. A hitszegő Zsigmond király Venczel sanyarú helyzetét arra használta,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (1), Band 14/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország I (1)
- Band
- 14/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1894
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.46 x 21.95 cm
- Seiten
- 310
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch