Seite - 268 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

266 a selaui premontrei kolostor egykori kanonoka és a felszemű trocnovi Zizka János lovag vezettek, kegyetlenül meggyilkolt; kidobták őket a városház ablakaiból, lent pedig lándzsával fogták föl testöket. Venczelt bosszúságában megütötte a guta, s augusztus 16-án meghalt. Zsigmond király, ki mint Venczel örököse, jogot tartott a cseh koronára, a kormányt Zsófia özvegy királynéra s Hartenberg Cenék prágai várgrófra ruházta; de ez utóbbi elpártolt Zsigmondtól s a prágai huszitákhoz csatlakozott. 1420 májusban Zsigmond erős haddal Kuttenbergig nyomúlt s a prágaiaktól föltétlen meghódolást kívánt, mit azonban azok megtagadtak. Júliusban Zsigmond, minthogy V. Márton a husziták ellen keresztes háborút hirdetett, a hozzá csatlakozó keresztesekkel s több német fejedelemmel— veje, V. Albert osztrák herczeggel, a meisseni őrgróffal és a bajor herczegekkel — ostrom alá vette Prágát, melyet Zizka védett. A Vitkov-, ma Zizka-hegy ellen rohamot intéző meissenieket a husziták visszaverték s november 1-én Zsigmond maga is vereséget szenvedett Vysehrad falai alatt, midőn azt az ostrom alól föl akarta szabadítani. Erre Zizka a kolostoroknak már 1419-ben megkezdett elpusztítását kegyetlen szigorral folytatta országszerte s meghódoltatta és elcsehesítette a legtöbb királyi várost, hol addig katholikus németek ural- kodtak. Prágában a csehesítés a németek futása után még 1420-ban meg- történt, s a németek házai és birtokai a husziták tulajdonába mentek át. Csehország városaiban nem volt meg az a szilárd, nagyszerű testületi szellem, mely a délnémet birodalmi s az éjszaknémet Hansa városok szövetségeit megteremté. Csehország legtöbb királyi városát még 1421-ben elfoglalták a husziták s a katholikus polgárokat tűzzel-vassal irtották, vízbe fojtották, vagy cséppel verték agyon. Ámbár a városok ekkor a husziták kizárólagos uralmába kerültek, a régi német városi jogok tovább is fenmaradtak bennök, habár a német szó eltűnt, s a jogkönyvek cseh nyelvre fordíttattak. Egyedül Eger, Elbogen, Brüx, Pilsen és Budweis nem estek zsákmányúl a huszitáknak. E sikerek teljes tudatában a cseh és morva nemesség által tartott országgyűlés 1421 júniusban Zsigmondot „a cseh nemzet halálos ellen- ségének" és trónvesztettnek nyilvánította és az urak, lovagok, városok, a radicalis husziták vagy táboriták képviselőiből húsz tagú ideiglenes kormányt V V alakított, melyben Hartenberg Cenék és Zizka is helyet nyert. Ellenben a prágai zsinaton a különböző huszita pártok vallásos egyesítésére tett kísérlet meghiúsúlt. A táboriták (így nevezték őket gyűlőhelyükről, Táborról, hol hasonnevű várost alapítottak) s a katholikusoktól kevéssé különböző kelyhesek