Seite - 271 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

269 pápával folytatott titkos tárgyalások miatt elfogta s híveit elűzte (1427 ápril). Prokop azután több ízben rabló betörést tett a szomszéd országokba, a többi közt 1428 és 1430-ban Magyarországba is. E betörések folytán Frigyes brandenburgi választó két ízben vezetett nagy német zsoldos hadat Csehország ellen. Az egyik 1427-ben Miesig, a másik 1431-ben Tachauig nyomult, de a gyáva zsoldosok Prokop közeled- tének hírére mind kétszer futásnak eredtek. Mikor a fegyverhatalommal való győzelem reménye eltűnt, a baseli zsinat kénytelen volt a huszitákat fölhívni, küldjék el követeiket Baselbe, hogy ott fegyverszünet s egyházi követeléseik tárgyában alkudozzanak. Fegyverszünet azonban nem kellett a cseh ország- A Compactaták jóváhagyását megörökítő emléktábla 1437-ből. gyűlésnek, mert a táboriták és árvák a szomszéd országokba való betöréseiket nem akarták abba hagyni, sőt azokat 1431—33-ban még tovább — egy részt a Szepességig, más részt a Keleti tengerig — kiterjesztették. Az egyházi kívánságok tárgyában Prága és Basel közt ismételve jártak követségek, míg a prágai cseh-morva országgyűlés többsége a „Compactaták44-nak nevezett megállapodásokat elfogadta (1433 november). Ezekben tulajdonképen csak egy igazi engedmény volt, az úrvacsorának két szín alatt való kiszolgáltatása. Ez is azon föltételhez volt kötve, hogy a pap a két szín alatt áldozót figyel- meztesse, hogy épen úgy egy szín alatt is fölveheti az úrvacsorát. Mivel azonban a táboriták sem a compactatákat elfogadni, sem hadcsapataikat föloszlatni nem akarták, a nemesség, melynek tekintélyét és hatalmát a demokrata pártok nagyban csorbították, 1434 tavaszán a táboriták meg-