Seite - 272 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

270 törésére Prága Ó-városával szövetkezett. Május elején a szövetségesek megvívták a táborita Prága Üj-várost, május 30-án pedig Lipan falunál (Cseh-Bród közelében) tökéletesen megverték a táboritákat és sok ezeret lekaszaboltak közűlök. Mindazonáltal a nyugalom nem állt helyre. Több országgyűlés alkudozott a végleges béke tárgyában a zsinattal és Zsigmonddal, de az utraquisták a Thein-templom tekintélyes papja, Rokycana János mester ösztönzésére a zsinathoz egyre újabb követeléseket intéztek, melyeket ez nem teljesített s Rokycanának prágai érsekké való választását sem hagyta helyben. Csak mikor Zsigmond megígérte, hogy mindent elkövet Rokycana megerősítésére, hogy a történtekért teljes büntetlenséget enged, a compac- tatákat megtartja, az elűzött szerzeteseket, apáczákat és németeket vissza nem viszi, a rablott javak visszaadására senkit sem kényszerít s csupán cseheket nevez ki a közhivatalokba, tettek esküt az iglaui országgyűlésen (1436 július 5) a compactatákra s mentettek föl az utraquisták az egyházi átok alól. A táboriták legnagyobb részével novemberben szintén szerződés létesült, mely szerint a vallás kérdéseiben alávetik magukat négy magister és pap Ítéletének; a többi, még nyakaskodó táborita akasztófára került. Végre 1437 ápril 12-én Prága Új-városának Krisztus teste-kápolnájában ünnepélyesen kihirdették, hogy „az úrvacsorában két szín alatt részesülő csehek és morvák igaz fiai az egyháznak", mint az a kápolnából származó, most a cseh múzeumban lévő két fölírat (az egyik latin, a másik cseh nyelven) mondja, melyek elseje így szól: /Hnno Uni 0 rnr'rrrvtí #vian fiburri/ ( £rfam offina rum Irtatta ^fgifmunfcí língttríö tjir qhinr fitirrra fiira farramrtl ßitta fub fyrrir mutö daruit fat aprrtr iEt fűt kadjnlírí rpíftí ralirt potirotra* Zsigmond hamar megszegte az elvállalt kötelezettségeket. Kétszínű volt Rokycana irányában, mert nyiltan mellette, titokban pedig ellene dolgozott s érsekké való megerősítése el is maradt; az elűzött szerzeteseknek és apáczáknak megengedte a klastromaikba való visszatérést, a tisztségek betöltésénél a katholikusoknak s az utraquisták katholizáló töredékeinek kedvezett, kiknek vezére Príbram János mester volt. Újra nagy forrongás támadt az utraquisták és táboriták közt. Ekkor meghalt Zsigmond 1437 decz.