Seite - (00000302) - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

286 Zdenék Leo, politikai barátja. Pasek csakhamar rémuralmat kezdett Prágában gyakorolni. Elfogatással, száműzetéssel, vagyonelkobzással sújtotta összes politikai, de személyes ellenségeit is és mindezt a vallás ürügye alatt tette. Lajos király nem látott át e cselszövényen, helyben hagyta az erőszakos rendszabályokat, sőt meghallgatta az eretnekséggel vádolt legfőbb tisztviselők elleni titkos följelentéseket s végűi el is mozdította őket (1525 február). Rozmitál Zdenék Leo barátaival együtt újra elfoglalta a legfőbb méltóságokat s más alakban ugyanúgy kezdett működni, mint Pasek Prágában. A hit- buzgóság takarója alatt mint eretnekeket üldözte mindazokat, kik reá nézve politikai tekintetben veszedelmesek voltak. Lajos király csakhamar belátta, hogy a vallás pusztán ürügyűl hasz- náltatik, hogy a Prágából elűzött polgárokon jogtalanság esett, s hogy épen azokra bízta az államhatalmat, kik legtöbbet tettek a korona jogainak csorbítására. Parancsot küldött tehát Prágába, hogy a városból elűzött polgároknak engedjék meg a hazatérést. De Pasek bízva Leo barátságában, nem engedelmeskedett királya parancsának. Ép oly kevéssé vette figyelembe Leo ura és királya akaratát. A hatalmas és gazdag Rosenberg Péter 1523 október 9-én halt meg s összes javait testvére, Vok, fiainak mellőzésével politikai barátainak, főleg Zdenék Leónak hagyta. Ez attól sem riadt vissza, hogy hivatalos hatalmával visszaéljen a gazdag zsákmány birtokba kerítésére. Ezzel azonban betelt bűneinek száma. Az egész ország két pártra, a Rosenbergek és a Rozmitálok pártjára szakadt s azt lehetett hinni, hogy ez örökösödési viszályt s vele mindazokat a nagy politikai és vallási elveket, melyek az országot régóta izgalomban tartották, a kard fogja eldönteni. De míg a viszonyok Csehországban ilyen alakúlatot vettek, II. Szulejmán török szultán nagy hadjáratra készült Magyarország ellen. Lajos király mindenfelől segítséget kért s levélben Csehországhoz is fordúlt, hogy az országos fölkelés mozgósíttassék. A Rosenbergek pártja nyomban kész is volt rá, de Zdenék Leo, a fő várgróf kétszínűén viselte magát. Úgy tett, mintha hajlandó lenne a királyt segíteni, tényleg azonban elkövetett mindent, hogy a király segítségére menő sereg elindúljon ugyan Magyarországba, de idejében meg ne érkezzék oda. E közben Szulejmán megkezdte a hadjáratot s Lajos király Mohácsnál megütközött vele. 1526 augusztus 29-én elvesz- tette a csatát s vele életét is, alighogy huszadik évét elérte. Ö a harmadik cseh király, ki a csatatéren halt meg.