Seite - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

288 királylyá, egy másikban pedig kötelezte magát, hogy oda fog hatni, hogy a pápától kieszközölje a kehely használatának jóvá hagyását. A rendek egyéb kívánságaira nézve Prágába érkezte utánra halasztotta a döntést. 1527 január havában Ferdinánd és Anna fényes kísérettel Iglaun át, hol a cseh rendek követsége üdvözölte őket, Csehországba érkezett. A menet egyre nagyobbodott, a mint a fővároshoz közelebb-közelebb jutott, mert az egyes pihenő állomásokon, különösen Kuttenbergben és Cseh-Brodban a rendek tömegesen csatlakoztak hozzá. Február 5-én Prágából az ottani nemesség, a tanács-úrak, más városok küldöttségei végtelen néptömegtől kisérve indultak a király elé. Néhány kocsin díszbe öltözve a legszebb polgárnők ültek. Mikor a király elé jutottak, minden egyes rend külön fejezte ki üdvözletét. Magát a koronázást február 24-én a Vida-egyházban az olmützi érsek hagyományos pompával végezte; másnap a királynét is megkoronázták. Ferdinánd a majdnem szakadatlan háborúskodás miatt, melyet a törökkel viselt, valamint családjának német politikájában való részvétele következtében sem nagyon gyakran, sem huzamosabban nem időzhetett Csehországban. De, mikor ez mégis megtörtént, szívesen bíráskodott személyesen, ámbár nem értvén a cseh nyelvet, tolmácsot kellett használnia, ki a kihallgatottak vallomásait neki latin nyelvre fordította, a saját Ítéletét pedig, mely latin nyelven adatott, csehül tudatta az érdekeltekkel. A legtöbb nehézsége az új királynak, valamint elődeinek is, a vallás ügyeiből támadt. Már uralkodása első éveiben nagy változás állt be e tekintet- ben, mert az utraquisták a nélkül, hogy eddigi nevöket, mely alatt törvényes védelmet élveztek, letették volna, csaknem mind a Luther tanait, a testvérek viszont Calvin tanait fogadták el. Ferdinánd ez ellen annál kevesebbet tehetett, mert folyton pénzt és csapatokat volt kénytelen kérni a nagyobb részt utraquista rendektől, kiket tehát már saját érdekében kímélnie kellett. Mindazonáltal még uralkodása első éveiben sikerűit neki a királyi hatalmat, mely elődei alatt nagyon aláhanyatlott, ismét tekintélyesebbé tenni. Alkalmat erre a többek közt egy sajnos esemény, a Hradsinon lévő királyi várnak 1541-ben történt leégése adott, mikor az országos levéltár nagy része elhamvadt. A megégett okiratok közt volt néhány azon, reá nézve megalázó okiratok közül is, melyeket Ferdinánd királylyá választásakor volt kénytelen aláírni. Ezeknek szükségessé vált megújításakor Ferdinánd gondoskodott róla, hogy nejének örökösödési joga utólag okiratilag is elismertessék.