Seite - 291 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

291 és Falkenaut szállta meg. A rendek serege, mely Elbogennél gyülekezett, a szerint, a mint Ferdinánd mellett, vagy ellen harczolt, könnyen döntő szerepet vihetett volna. De határozott állásfoglalásra a rendek nem tudták magukat elszánni. Míg egy részt királyuk seregének az erdőkben emelt torlaszokkal s az eleségszállítás megnehezítésével sok bajt okoztak, más részt még mindig azon erőködtek, hogy magaviseletüket s főleg a saját seregük fölállítását a király előtt mentegessék. Csakhogy ezek a kifogások Riesenbergi áwihowsk^ Vilmos. ki nem békítették Ferdinándot s tovább is úgy személyesen, mint Prágába küldött emberei által e törvényellenesen gyűjtött sereg elbocsátását köve- telte. A rendek azonban a helyett, hogy engedelmeskedtek volna, az ország szabadságainak védelmére új szövetséget kötöttek, mely már határozottabban maga a király ellen is volt intézve s melyhez 1738 nemes és több város csatlakozott aláírásával és pecsétjével. De még mielőtt a rendek valamihez foghattak volna, megérkezett a hír, hogy a császár Mühlbergnél győzött s a schmalkaldeniek feje, a szász választó, foglyúl esett (1547 ápril 24). E hírre a rendek közül a félénkebbek eltávoztak Prágából; de az ott maradók sem tehettek mást, mint üdvözölni királyukat a reájok nézve oly 37*