Seite - 300 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

300 De II. Rudolf alatt nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar ügyek döntő fontosságúak lehetnek Csehország sorsára nézve is. Eleinte a császár seregei- nek kedvezett a török ellen a hadi szerencse; a többek közt ez időbe esik Győr várának dicsőséges visszavétele. Erdély rövid időre szintén a császár kezére került, kinek hatalmi területe ekképen három felől fogta közre Magyarországon a törökét. Ekkor azonban balfordúlat állt be; Bocskay István fegyvert fogott s a törőkkel szövetkezett. Mindezt a császár szeren- csétlen politikája okozta, mely politikának végoka viszont Rudolf egészségi állapotában keresendő. 1600 óta egyre aggasztóbb lett Rudolf búskomor hangúlata, mely már régebben is tapasztalható volt rajta. Attól való félelmében, hogy meggyilkolják, került a nyilvánosság előtti minden megjelenést, sőt prágai várpalotájában sem érezte magát biztonságban. Midőn kedélybaja fokozódott, egyes világos pillanataiban maga is érezhette, hogy az államügyek vezetésérc többé nem képes; a meggyilkoltatástól való félelem mellett az a gondolat is gyötörte, hogy leteszik a trónról. Minthogy ez irányban környezetének kivált előkelőbb tagjait gyanú- sította, ettől kezdve a legszívesebben csak egészen alárendelt egyénekkel, komornikokkal s más effélékkel érintkezett, kik ekképen végzetes befolyást nyertek a császár elhatározásaira. Allamügyekkel, melyeket az előtt sem kedvelt, ettől fogva Rudolf alig foglalkozott többé. Az ebből származott bajok orvoslására fölmerült az a terv, hogy a császár, kinek letételére ekkor még nem is gondoltak, minthogy gyermekei sincsenek, testvérét, Mátyás főherczeget nevezze ki utódává s ez római király czímmel vigye a kormányt, a nélkül azonban, hogy más tekintetben a császár tekintélye, vagy jövedelmei csorbát szenvednének. De az ide irányúló törekvések csak fokozták a császár beteges félelmét; elbocsátotta mindegyik tanácsosát, ki ezt a dolgot szóba merte előtte hozni. Ilyen volt Rudolf lelki állapota, mikor közzétette azt a rendeletet, hogy Kassán az addig protestáns Erzsébet-templomot az egri káptalannak adják át és mikor a pozsonyi országgyűlés által hozott 21. törvényezikket kormánya önhatalmúlag egy 2 2-dikkel toldotta meg, melyben a magyar királyoknak a katholikus egyház védelmére vonatkozó összes törvényeit megerősíté s a legsúlyosabb büntetéssel fenyegetett mindenkit, a ki jövőre bármely ürügy alatt vallási dolgokat merészel bevonni az országgyűlésen a nyilvános tárgyalásokba.