Seite - 302 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2
Bild der Seite - 302 -
Text der Seite - 302 -
302
Más részt azonban Mátyás főherczeg követei sem boldogultak, kik azért
jelentek meg Prágában, hogy a rendeket Rudolftól eltérítsék. Ennek az
volt a következménye, hogy a liebeni szerződésben Mátyásnak meg kellett
a cseh korona melléktartományaival elégednie, maga Csehország pedig
a császáré maradt.
Azonban a cseh rendeknek Rudolf iránt való ragaszkodása, mely ez
eseményekben nyilvánulni látszott, épen nem volt föltétlen. Rudolf mellett
nyilatkoztak,, de csak azon föltevésben, hogy szorongatott helyzetében nem
késik a rendek minden panaszát orvosolni s kívánságaikat a jövendőben
teljesíteni. E tekintetben az 1609-iki országgyűlés volt a döntő. Ekkor
a rendek az 1575-iki, úgy nevezett „cseh" hitvallás újabb megerősítését,
mindenek előtt pedig azt kívánták, hogy a consistorium és az egyetem az
ő kezükbe adassék.
De Rudolf nem oly könnyen engedett, mint a rendek várták s az
országgyűlés minden eredmény nélkül oszlott el. Négy hét múlva azonban
a rendek a császár tilalma ellenére ismét összesereglettek; minthogy nem
engedték meg nekik, hogy a királyi palotában tanácskozzanak, nagy számú
és fegyveres szolgáiktól követve az új-városi városházába mentek s ott
folytatták tanácskozásaikat. A lakosok nagy izgatottsága közt, kik minden
pillanatban várták a császár és a rendek közti küzdelem kitörését, onnan
alkudoztak Rudolffal, ki végre mégis megengedte, hogy visszatérjenek a
prágai várpalotába, az országgyűlés rendes tanácskozó helyére. A többi
ügyekben azonban még mindig nem akart engedni; de végre mégis csak
meg kellett tennie, hogy az utraquista rendek által szövegezett kiváltsági
okiratot, a később úgy nevezett „felségleveletw úgy szólván változatlanúl
aláírja (1609 július 9). Néhány nappal később az okiratot a lakosság roppant
lelkesedése mellett az ó-városi városházára vitték. Mindenki saját szemével
akarta a drága iratot látni; némelyek újjongtak, mások sírtak az örömtől;
sokaknak nem volt nyugtok, míg e kincset meg nem tapintották, vagy meg
nem csókolták. Ep oly fontos volt, mint ez a felséglevél, a protestáns és
katholikus rendek közt ugyanekkor kötött egyezmény, mely különösen azt
engedte meg, hogy a protestánsok a királyi jószágokon is építhessenek
templomot.
A protestánsok végre tetszésök szerint alakíthatták meg a consisto-
riumot; a defensorokat, kik már régóta működtek, ekkor nagy jogkörrel
ruházták föl, a nekik szintén átadott egyetem által pedig az egész protestáns
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Band 14/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország I (2)
- Band
- 14/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1894
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 22.22 cm
- Seiten
- 340
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch