Seite - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

3oé buktak, mert a többi tartományok különféle, nagy részt önző okokból nem voltak hajlandók Csehországgal szövetkezni; a második ellen pedig a katholikusok keltek ki. A kettős vereség annál inkább fájt az utraquistáknak, mert Mátyás vitás vallási dolgokban is ellenük döntött. A felséglevél szerint csak a három rend: az urak, nemesek és királyi városok, nem pedig az egyházi jószágok többi lakosai voltak följogosítva, hogy földesurok birtokain templomokat építsenek. De az ugyanakkor katholikusok és utraquisták közt Rudolf császár jóváhagyásával kötött egyezmény a királyi javak összes lakóinak megadta e jogot; az alkotmány értelmében pedig az egyházi javakat is ezek közé sorozták. Azonban a prágai érsek nem akarta megengedni, hogy az ő klostergrabi jószágán az utraquisták templomot építsenek, s minthogy tilalmával nem törődtek, az időközben emelt épületet lerontatta. A braunaui apát meg a városi templomot nem akarta az ottani polgároknál utraquista isteni tiszteletre meghagyni s a kulcsok átadását követelte. Mikor az utraquisták az egyezség e kettős megsértése miatt a császárnál panaszt tettek, ez elutasította őket és kijelenté, hogy a maga birtokain ép olyan úr akar lenni, mint a nemesek a magukéin. Ha a nemesek megtilthatják birtokaikon a más vallásúaknak a templomépítést, a maga jószágain (akár királyiak, akár egyháziak legyenek azok) ő is hasonló jogokkal akar élni. Mikor Mátyás két év múlva összehívta az országgyűlést, hogy a rendek, mivel neki gyermeke nem volt, testvérei pedig az öröklésről önként lemondtak, unokatestvérét, a gráczi Ferdinándot „fogadják el" (tehát ne „válaszszák44) a Habsburgokat illető örökjog alapján Csehország királyává: az utraquisták fejei, gróf Thurn Mátyás, gróf Schlick András, Ruppa Venczel Vilmos és Fels Colonna ez „elfogadást44 meg akarták hiúsítani s a választás jogát követelték. De Lobkowitz Zdenék kanczellár I. Ferdinánd megválasztása körülmé- nyeiből s IV. Károly császár arany bullájából kimutatta, hogy a trónöröklés joga akkor az uralkodóház valamennyi férfi és női ágára kiterjesztetett; ezzel elérte, hogy, mikor az elfogadás, vagy választás kérdése az országgyűlésen szavazásra került, csak Thurn meg Fels ragaszkodtak nézetükhöz. Az ellenzék fölötti diadalát a császár kétségkívül főminisztere, Kiesi bibornok tanácsára, részleges ellenreformáczióra akarta fölhasználni. A felséglevelet s az azzal kapcsolatos rendi egyezményt nem nyilvánította ugyan érvénytelennek, de a királyi városoktól meg akarta a szabad vallásgyakorlatot vonni. A királyi