Seite - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2
Bild der Seite - 308 -
Text der Seite - 308 -
308
hivatalnok jelent meg körükben, kik tudtokra adták, hogy a császártól új
irat érkezett; egyszersmind fölszólították az egybegyűlteket, hogy menjenek
föl a várpalotába, hol a helytartó közölni fogja velők az irat tartalmát.
A rendek engedtek a fölszólításnak s ott arról értesültek, hogy a császár
ismét megtiltja gyűlésezésöket. Míg ők másnap az adandó válaszról tanács-
koztak, Thurn gróf, az egész mozgalom lelke, az uralkodó családdal való
teljes szakításra akarta ez alkalmat fölhasználni. Ezt úgy vélte legbiztosabban
elérhetőnek, ha az összegyűlteket olyan cselekedetre indítja, a melyet a
császár boszúlatlan nem hagyhat és a mely épen ez okból a rendeket s az
egész országot szükségképen szövetségre egyesíti a várható boszú ellen.
Hadd döntsön azután a kard!
Ilyen kihívó és többé meg nem másítható cselekedetnek tartotta Thurn,
ha a távol levő király helyett kormányzó helytartókat meggyilkolják. Meddig
tépelődött e terven, nem tudni. De május 2 2-én először néhány emberrel
közölte s még ugyanaz nap Smiricky Alberttel, Budovec Venczellel és
több másokkal tanácskozott a végrehajtásról. Elhatározták, hogy a hely-
tartókat kidobják az ablakon, mely büntetést a csehek régebben is alkalmazni
szokták olyan fő tisztviselőkre, a kikre haragudtak. Más nap néhány más
tekintélyes embert is megnyertek a tervnek, s így Thurn biztos lehetett
a felől, hogy, ha a királyi kanczelláriában a rendek és a helytartók közt
czivakodást támaszt, az általa tervezett gyilkos merénylet komoly ellenzés
nélkül végrehaj tátik.
Mikor a rendek május 23-án a várpalotába mentek, nem vittek választ
a császár iratára, hanem csak egy előterjesztést a helytartókhoz, melyben
tiltakoztak gyűléseik tervezett betiltása ellen, s azt kérdezték, hogy ki
tanácsolta a császárnak az első irat kiállítását, s vajon nem a helytartóktól
származik-e az ? A helytartóság tagjai a legfőbb országos tisztek voltak, kik
közül azonban ekkor csak Sternberg Ádám fő várgróf, Martinitz karlsteini
várgróf, Slavata országbíró és Lobkowitz Dépold, a máltai rend nagyperjele,
voltak jelen a kanczelláriában. Ide a rendek behatoltak s fölolvasván az említett
é$ még egy más iratot, mi közben heves kifakadások hangzottak Slavata
és Martinitz ellen, kik minden nem katholikus iránynak esküdt ellenségei
voltak: megtörtént az a jelenet, mely világtörténelmi fontosságúvá lett, s melyet
a cseh hazafiak később nagyon megbántak, t. i. az ablakon való kidobás.
Sternberget és Lobkowitzot, kikre nem haragudtak, kituszkolták a teremből;
erre a gyilkosság tervébe avatottak megragadták Slavatát és Martinitzot,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Band 14/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország I (2)
- Band
- 14/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1894
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 22.22 cm
- Seiten
- 340
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch