Seite - 316 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

316 papság egy része is visszatért, elfoglalta a prágai Thein-templomot s ott az isteni tiszteletet a cseh hitvallás szerint végezte. A haza tértek már arról ábrándoztak, hogy ütött a leszámolás órája s vége a császár uralmának. Az 1621 június 21-én kivégzettek koponyáit, melyek azóta az ó-városi híd tornyán voltak kitűzve, ünnepélyesen eltemették a Thein-templomban. Csak az zavarta a haza tértek örömét, hogy a szász választó a régi állapotok visszaállítása iránt nem tanúsított elég buzgalmat. A választó nem bízott a svéd királyban s nem akart a császárral, ki újra szaporította hadait, kiegyenlíthetetlen ellentétbe jutni. A választó valóban csakhamar kénytelen volt visszavonúlni, mire Csehországban új jószágelkobzási pöröket indítottak s nemcsak a haza tért száműzöttek vagyonát kobozták el, hanem azon polgárokét is, kik a szászokhoz csatlakoztak. Wallenstein, ki elmozdítása miatt neheztelt a császárra, e vereségek hírére nem csekély kárörömet érezhetett. Sőt a breitenfeldi csata után tárgyalásokat kezdett a svéd királylyal, melyek csak azért nem vezettek eredményre, mert a király ajánlatai nagyon csekélyek voltak. De csakhamar más úton elégíthette ki sértett becsvágyát; a császár újra fölajánlá neki a fővezérséget. Wallenstein eleinte nem fogadta ugyan el s csupán új sereg felfogadására akart vállalkozni, mely a szétforgácsolt császári csapatoknak ismét szilárd támaszt adjon. Ferdinánd ezt az ajánlatot is köszönettel vette, mindazáltal előbbi ajánlatához is ragaszkodott, mert az épen oly rettegett, mint nagyra becsült vezér nélkül a lelke hiányzott volna a seregnek. Wallenstein bizonyára csak azért utasította vissza a fővezérséget, hogy a császártól nagyobb engedményeket csikarjon ki, mit végre el is ért. Azon tárgyalások után, melyeket Eggenberg herczeggel 1632 aug. 13-án Göllersdorfban folytatott, átvette a fővezérséget; rendkívüli fölhatal- mazásokat nyert s roppant jutalmat, a többek közt egy választó fejedelem- séget ígértek neki, melynek birtokosa birodalmi átokkal fog sújtatni. Wallenstein kiűzte a szászokat Csehországból, mire megkezdődtek a már említett jószágelkobzások; azután Egernél egyesűit bajor Miksával s Gusztáv Adolf ellen megnyerte a nürnbergi csatát (1632 szept. 4). A svéd királynak vissza kellett vonúlnia, de utána nyomúlt a győztes ellenségnek, mely Szászországban akart téli szállásra megszállni. Lützennél új csatára került a dolog, melyben (1632 nov. 16) Gusztáv Adolf elesett, de csapatai győztek. Wallensteinnak Csehországba kellett visszavonúlnia, hol az 1632—33-ki tél folyamán veszteségeit új hadak toborzásával igyekezett pótolni s honnan