Seite - 317 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2
Bild der Seite - 317 -
Text der Seite - 317 -
317
tavaszszal Sziléziába az ott táborozó szászok, brandenburgiak és svédek
ellen indult.
Ismeretes, hogy Wallenstein ott lanyhán folytatta a harczot, ellen-
feleivel ismételten fegyverszünetre lépett; Aldringen tábornoknak, ki Miksa
bajor választó támogatására volt Dél-Németországban, nem engedte meg,
hogy a választót támadó föllépésében is segítse; hogy továbbá a spanyol
segélyhadaknak Elzászba küldését, hol svédek és francziák ellen kellett volna
küzdeniök, a leghevesebben gáncsolta. Ez a különös, a császári érdek szem-
pontjából érthetetlen magaviselete azt a gyanút kelté iránta, hogy árúló
terveket forral. A legújabb levéltári kutatások minden kétséget kizárólag
bebizonyították ezt a gyanút. Arra a kérdésre, hogy mi indíthatta a császár
elleni hűtlenségre, a legjobb fölvilágosítást Oríate adja, ki mint spanyol követ
az 1633. és 1634. éveket Bécsben töltötte. Megjegyzi, hogy Wallenstein
becsvágya olyan határtalan volt, hogy csak független uralom, a milyennel a
választó fejedelemség megnyerése kecsegtette, elégíthette volna ki. Ezt a czélt
a császár útján csak úgy érhette volna el, ha állandóan zászlajához bírja fűzni
a diadalt. Minthogy azonban az egész protestáns Németország a svédekkel
egyesűit s Francziaország is hozzájok csatlakozott, Wallenstein nem gondol-
hatott többé Mecklenburg visszafoglalására, még kevésbbé pedig a választó
fejedelemség megnyerésére, ha a császár híve marad. Oííate azt hiszi tehát,
hogy Wallenstein a császár ellenségei útján remélte elérhetni azt, a mit
a császár által többé el nem érhetett: a független uralmat. Wallenstein
Franczia-, Szász- és Svédországokkal csakugyan alkudozásokba bocsátkozott,
melyek az esetben, ha a császárt cserben hagyja, Csehország megszerzésére
adtak neki reményt. Ez okból Pilsenben, hol 1633—34-ben téli szálláson
volt, seregét szilárdabban igyekezett magához fűzni *, de ebben Ferdinánd
* Ez a két, úgy nevezett pilseni szerződésben történt, melyek aláírásai hasonmásban itt mellé-
kelvék. Az 1634 január 12-én kelt els'ó pilseni szerződés aláírásai eredeti szövegökben a következők :
Julius Heinrich, Herzog zu sachsen — Ch. v. Ilow — Hanss Virich Schaffgotsch — O. E. Piccolomini —
Joan Ernst H. v. Schedenberg — E. G. v. Sparr — Adam Trczka — R. Fr. v. Morzin — Suys —
Joan Lodouico Isolano — G. H. v. Schedenberg — Fr. Wilhelm Mohr vom Waldt, Obr. — Hans
Rudolff von Bredav — W. Lamboy — Gonzaga — Johan Beck — . . v. Wolff — A. Waeuell,
Obr. — lh v. Wiltberg — Florent de la Fossa — John Henderson — Walter Butler, Col. —
Montar v. noyrel — Julio diodati — Buryan Ladislaw von Waldstein — Hans Kharl von Prjchowycz —
la Tornett — J. G. Rauchhaupt — Petrus v. Lossy — Sebestyan Kosseczky — Marcus Corpesz —
A. Gordon — Georg Friderich von Milheim, Obl. — Johann Vlrich bissinger, O. L. — M. W. v.
Teufel — de la mouilly — Siluio Piccolomini — Johan Wangler, Oberstleutn. — J. Heinrich v. u.
zu Schütz — Tobias von Gissenborg — Juan de Salazar — Hs. von Waldenfelsz — Lukas Notario —
Don Felipi Corrasco dessineros— Carl Balbiano — Johan Jacob von Rodel! zu Rodell — Felix von
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Band 14/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország I (2)
- Band
- 14/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1894
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 22.22 cm
- Seiten
- 340
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch