Seite - 323 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

323 Csehország lakosságát, mely 1618-ban valami harmadfél millióra ment, az 1650. évig mintegy 700.000 főre apasztották le. Erről pontos tájékozást nyújt az a részletes népszámlálás, mely a XVII-ik század ötvenes éveiben készült. Az egyes városok és falvak leírásából, a mennyiben egész terjedel- mökben fönn maradtak, megtudjuk, hogy a régi lakhelyeknek legalább egy, két, sőt három negyed része üresen állt s pusztúlásnak indúlt. A harminez éves háború még több vészt hozott tehát Csehországra, mint a huszita háborúk. Csehország története 1648-tól 1848-ig. A béke visszatérte még épen nem távolította el Csehországban a hosszú háború következményeit : az ezer sebből vérző ország anyagilag és szelle- mileg tökéletesen aláhanyatlott. De az ország természetes gazdagsága hamar pótolt mindent. Erdő és folyóvíz egyaránt kinálta adományait, a kövér szántóföld és a föld belseje csak szorgalmas kézre vártak, hogy bőven jutal- mazzák a fáradságot. Az ország fekvése és összeköttetései, mint mindenkor, most is elősegítették az ipart és a kereskedelmet. Előbb azonban a pusztán álló királyi és mezővárosoknak néppel kellett megtelniök, a leégett és üres falvakat föl kellett építeni, nagy puszta terü- leteket újra be kellett telepíteni. Erre irányúit III. Ferdinánd, valamint a világi és egyházi földesurak első és legfőbb törekvése. A császár, ki egyes híveit szolgálataikért, 1648-ban Prága városát is, kivált a svédek elleni vitéz védelemért dúsan megjutalmazta, minden idegen telepesnek három esztendei adómentességet biztosított. Az adók igazságosabb megosztása czéljából alaposan összeíratta az ország összes adózható telkeit. A rablók ellen, kik a háború után nagyon elszaporodtak, szigorú intéz- kedések tétettek; a ki egy rablót elfogott, vagy megölt, az külön jutalomban részesült. Később pedig Lipót császár rendeletére az útak mentén két oldalt pisztolylövésnyi távolságig kivágatták az erdőt, hogy a forgalom és békés kereset biztonságát fokozzák. Sikerűit is az országba, kivált Németország déli, katholikus részeiből számos telepest behívni, kik a vadont újra benépesítették s alkalmas helyeken új falvakat alapítottak. Lassanként nagy területeket szálltak meg a német parasztok főleg a nyelvhatáron : a saazi, rakonitzi és leitmeritzi kerületekben, továbbá a Cseherdőben; újra német népszigetek keletkeztek Csehország 41*