Seite - 334 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

334 29-én jóváhagyott kiváltságaik, szabályzataik és szokásaik élvezetében. A cseh rendek által szerkesztett hódoló és hozzájáruló okiratot az Eger- mellékiek is elfogadták, de kiváltságaiknak és annak fentartásával, hogy az új törvény Eger zálogösszegére alkalmazható legyen. Már ezen 1720 október 16-ki végzés is mutatja, minő állást foglalt el a cseh országgyűlés azon, egyházi és világi tekintetben egyaránt korlátlan felségjogok iránt, melyeket az utolsó Habsburgok a kor szellemében gyako- roltak. De még alaposabban mutatja ezt az új alkotmánytervezet, melyet a fent említett törvényhozó bizottság 1734 körűi fejezett be. E szerint az egyetlen lényeges jog^mely a rendeké maradt, az volt, hogy a császár megígéri, hogy „közönséges, az egész országot illető ügyek- ben a mi legengedelmesebb rendeinket mindenkor meghallgatjuk,, a pénzverés, az adózás és a királysághoz tartozó jószágok elidegenítése körűi nem más- képen, mint közországgyűlésen járunk el". Hogy mindez mit jelentett, megmutatta az addigi gyakorlat. Ha az országgyűlés a császártól bármit megtagadott volna, ez eljárását, mint Lipót császár fent idézett nyilatkozata mutatja, zendülésnek és árúlásnak vették volna. Egyébiránt a rendek a császár fölhívására még 1714-ben követséget küldtek Bécsbe s mindjárt tíz évre (1714 nov. l-től 1724-ig) évi két millió forint hadi adót ajánlottak meg. A császár megigérte ugyan, hogy ez összeget nem emeli, de a következő években a rendeknek igen tetemes rendkívüli adókat is meg kellett ajánlaniok. Békés években ideiglenesen leszállították ugyan ez adókat, de egészen nem tűntek el azok soha. A 2,000.000 forint rendes adót 1724 után is egyszerűen tovább fizették. A rendek folyó pénz- ügyeinek kezelését előbb külön rendi képviselők, kiket az országgyűlés évenként választott, 1715 óta pedig külön országos választmányok végezték s ez utóbbiak a főpapok, főurak, nemesek és polgárok két-két képviselőjéből álltak. A közigazgatás javítása érdekében Csehország még 1714-ben új területi beosztást nyert. Ekkor tizenkét kerület alakíttatott, és pedig a königgrätzi, bunzlaui, pilseni, prachini, bechini, caslaui, chrudini, leitmeritzi, saazi, rako- nitzi, berauni és kaurimi. Eger, Elbe-Falkenau és Elbogen környéke a saazi kerülethez, a schlani járás a rakonitzihoz tartozott, a régi moldaui és podbrdi kerület együtt pedig a berauni kerület nevét nyerte. Ugyanekkor a berauni kerület néhány faluja, melyek a kerületi fő helytől nagyon messzire estek, a bunzlauihoz csatoltatott.