Seite - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

336 szavazatot, hanem a királynőtől egyáltalán elvitatta a szavazati jogot, azt mondván, hogy Károly császár, mint cseh király, halálával őt, a legközelebbi rokont illeti a cseh választói szavazat. Ily körülmények közt a mainzi választó, mint kanczellár, a császár haláláról való hivatalos értesítést s az új választásra vonatkozó meghívást Prágába, a cseh rendekhez küldte. De csakhamar maga az ország birtoka is kérdésessé vált Mária Teréziára nézve. Mikor II. Frigyes porosz királynak Sziléziába való váratlan betörése fölidézte a háborút s Ausztria többi ellenségeit is harczra bátorította, Frigyes mollwitzi győzelme (1741 ápril 10) után Bajor-, Franczia- és Spanyol- ország a porosz királylyal háborúra szövetkeztek Ausztria ellen. Egyszerre több felől megtámadtatván, az elgyöngült, asszonyi uralom alatt álló birodalom elveszettnek látszott. Csakhamar a szász választó is a szövetséghez csatla- kozott, hogy, mint szomszéd, kivegye a maga részét az osztozkodásból. Morvaországot Ígérték neki, míg Csehország a bajoroké lett volna. Az ellenség azonban egyelőre nem bántotta az országot, mely Szilézia érdekében tetemes áldozatot hozott, míg a nemesség az erődített helyek védelmére s a császári sereg szaporítására tett egyet-mást. A bajor-franczia betörés Felső-, utóbb Alsó-Ausztriát érte; egyenesen a birodalom szíve, Bécs ellen volt intézve. Franczia befolyás, de alkalmasint Szászország iránti féltékenysége hirtelen arra bírta a bajor Károly Albertet, hogy Csehország ellen fordúljon s azt elfoglalja. A három felől, Alsó- és Felső-Ausztriából s a Felső-Pfalzból Csehországba nyomúló 24.000francziához és 12.000bajorhoz, kik 1741 november 23-án Prága alatt egyesültek, ugyanaz nap 18.000 szász csatlakozott, kik éjszak felől közeledtek. Nagy számú ellenség fenyegette tehát a cseh fővárost, melynek kiterjedt s Eger váráéval egy időben (a század elején) épült erősségeit nem olyan őrség védte, a milyen, hozzá adva a fegyveres polgárokat és a tanúlókat, csak némileg is arányban állt volna föladatával. Mindazonáltal a királynő bizton számított rá, hogy Prága legalább rövid ideig mindenesetre tartja magát s ő a maga részéről meg is tett mindent, hogy ez megtörténhessék. Azzal a titkos fegyverszünettel, melyre a porosz királylyal Klein-Schellendorfban lépett, azt óhajtá megnyerni, hogy főerejét Csehországba indíthassa. De, míg az osztrákok Neuhaus bevétele után nagyon lassan nyomúltak előre Beneschauig, Prága előtt az eldöntés oly hamar megtörtént, hogy a fő seregtől Kolowrat tábornok vezetése alatt a prágai őrség szaporítására útnak indított csapatok sem érkezhettek oda idejében. Gróf Rutowsky szász tábornagy