Seite - 340 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

340 földön. De nem tekintve a hat millió forintot, melyet Károly Albert mindjárt a hódolat után követelt adóban, a franczia megszállás az országnak, kivált a fővárosnak, roppant költséget okozott. Csaknem ugyanannyit tettek azon összegek, melyeket a porosz és szász hadak, sőt az osztrák csapatok is költségben és kárban okoztak a népnek. Az osztrákok általi visszafoglalásnak egy más sérelmes következménye is lett Csehországra nézve. Mint már előbb Felső-Ausztriában, úgy itt is vizsgáló bizottságot küldtek ki azok ellen, kik az idegen uralom alatt gyáván, hazafiatlanúl, sőt árúló módon viselték magukat. De a királyné a legmesszebb menő kegyelmet gyakorolta; csak egyetlen egy ember Ítéltetett halálra s az utolsó pillanatban az is kegyelmet kapott. 1743-ban Mária Terézia szemé- lyesen jelent meg Csehországban s Prágában 1743 május 12-én fejére tétette a cseh koronát, mely azután Bécsbe szállíttatott. Csehország visszatért ugyan a monarchiához való régi kötelékébe, de azért az örökösödési háború okozta megpróbáltatások még nem értek véget. Minthogy az osztrákok 1743-ban győzelmesen harczoltak Olaszországban a spanyolok ellen, Németországban meg a francziákkal, a porosz király újra fegyvert fogott, nem a saját haszna végett, hanem, mint kiáltványában kijelenté, azért, hogy „visszaadja a német birodalomnak a szabadságot, a császárnak a méltóságát, Európának a nyugalmát". Tényleg az az aggodalom volt reá nézve a döntő, hogy a nagyon megerősödő Ausztria ismét elragadhatná tőle Sziléziát; e mellett azonban nem feledkezett meg magáról sem; VII. Károly császárral titkos szerződésre lépett, melyben magának igértette azt a területet, a mely Sziléziából még Ausztriánál megmaradt, Csehországból pedig a königgrätzi, bunzlaui és leitmeritzi kerületeket. Augusztusban a király 80.000 főnyi haddal Szászországon át és Glatzból Csehországba tört s már 30-án Prága alatt állt. A város ekkor jobban elvolt ugyan készülve, s 20.000 ember védte; csakhogy ezek nagyobb részt begyakorlatlan csapatok voltak; a parancsnok, Harsch tábornok pedig nem tudta, mitévő legyen. A mint a király nehéz ostromágyúival, melyeket az Elbén és a Moldaván szállíttatott, erősen lövetni kezdte a várost, ez megadta magát, s Frigyes király Csehország keleti részeibe messze kiterjeszté hadállásait. Csakhogy a gyorsan előre siető osztrák hadsereg, melyhez a szász is csatlakozott, a poroszok hadállásainak közepébe nyomúlt és súlyos veszteséget