Seite - 342 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

342 forintra becsülte), az örökösödési háború további folyamán nem bántotta többé az ellenség. De a katonai terhek még tovább és még súlyosabban nehezedtek reá. Annál áldásosabb hatását érezte a császárné által ezután megindított reformtevékenységnek, mely mellőzte a régi elavúlt alkotmányos és köz- igazgatási formákat s számba vette az előre törekvő kor szükségleteit. A birodalom egységes szervezése érdekében Bécsben legfőbb bírói hatóságot alakítottak s ugyanekkor az igazságszolgáltatást elválasztották a közigaz- gatástól. Ez utóbbi a cseh és osztrák udvari kanczellária helyébe lépő úgy nevezett „directorium in politicis et cameralibus"-ra ruháztatott át, míg az igazságszolgáltatás számára Bécsben legfőbb központi Ítélőszék alakíttatott. Bár nem elvileg és ridegen, de a czélszerűség és a szükség mérvéhez képest újjászervezték Csehország helyi közigazgatását is. Az egykori helytartóságot ketté osztották. Csupán a jogszolgáltatás egy része (birtok-ügyek) maradt a rendek kezén, a közigazgatási és pénzügyi teendőket ellenben császári hatóságok, az úgy nevezett rcpraesentatio és kamara látták el. Ezek élén még a fő várgróf állt ugyan, de a többi tagokat és tisztviselőket a császárné nevezte ki. 1762-ben a repraesentatiót két tartományi hatósággá osztották: az országos kamarai hivatalra, mely a pénz- ügyeket kezelte s a bécsi legfőbb udvari kamara alá volt rendelve, továbbá az országos guberniumra, mely a közigazgatást vezette az „egyesített cseh és osztrák udvari kanczellária" alatt, s ez körülbelül a mai belügyminiszté- riummal egyezett. A gubernium kebelében akkor alakított iskolaügyi bizottság a bécsi legfőbb udvari tanúimányi bizottságnak rendeltetett alá. Az országos hatóságok alatt viszont alantas hatóságképen a kerületi hivatalok álltak, melyek élére a kormány nevezte ki s látta el részletes utasítással a kerületi kapitányt. A rendek közigazgatási gépezetét annál könnyebben mellőzni lehetett, mert a királynő kivette a rendek kezéből a csapatok kiegészítésével, fölszerelésével és élelmezésével járó intézkedést, minek fejében az ország (1748) arra kötelezte magát, hogy tíz éven át magasabb katonai adót fizet. A kerületi hivatalok fölállításával egy időben az ország közigazgatási beosztása annyiban módosíttatott, hogy a bydschowi, klattaui, elbogeni és a bechyni helyett a tábori és budweisi kerületek alakíttattak, s ekképen a kerületek száma tizenhatra emeltetett. A mint az „egyetemes kereskedelmi bizottság", melynek élén a nagy tehetségű és fölötte tevékeny cseh főúr, gróf Chotek Rudolf állt, elejétől