Seite - 343 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

343 kezdve különös figyelmet fordított Csehországra, akképen keletkező ipara az 1753-ki cseh-morva vám-árszabályban nyert védelmet a porosz-sziléziai verseny ellen. De, mint minden igazán nagy uralkodó, Mária Terézia is belátta, hogy a nép műveltségének fokozása a legfontosabb eszköze az anyagi jóllét emelésének. Ez okból még az örökösödési háború utolsó évében (1747 október) a prágai, valamint bécsi egyetemek részére új tanúimányi rend adatott ki, mely méltán nagy figyelmet fordított az addig szertelenül elhanyagolt természettudományok ápolására. Mivel azonban ez a rendtartás is hiányosnak bizonyúlt, a jezsuiták pedig keveset törődtek vele, a királynő erélyesebb lépésre szánta el magát. Uj rendeletekkel (1752, 1754) tanúimányi igazgatóságokat alakított az egyetem bölcsészeti, jogi és hittudományi karai — az orvosi karra ez csak később történt — és Csehország gymnasiumai számára. A prágai egyetem hittudományi karának átalakításánál a királynő Rautenstrauch braunaui apát tanácsával élt. Az igazgatók igen nagy fegyelmi hatalmat nyertek, különösen a föltétlen felügyeleti jogot az egész tanító személyzet fölött, a jezsuitákat sem véve ki. A Carolinum újjáépíttetett, az egyetemi könyvtár a bécsi udvari könyvtárból gyarapíttatott, a tanszékek száma szaporíttatott, a fizetés rendeztetett. A német-újhelyi katonai akadémiának, mint birodalmi intézetnek alapításához a cseh rendek évi 18.000 forinttal járúltak s ennek fejében 32 hely adományozása őket illette. Az 1754-ben Prágában nemes kisasszonyok számára alapított hölgy-intézet inkább ellátásra, mint tanításra szánt intézet volt. A csöndes, de mindenre kiterjedő reformmunkát Ausztriában a béke nyolcz esztendeje után a Poroszországgal támadt új, véres háború szakította félbe, mely kivált első éveiben súlyosan nehezedett Csehországra. A háború elején itt gyűjtötte össze a királynő hadseregeit (Budinnál Browne tábornagy és Königgratznél Piccolomini tábornok vezetése alatt) és itt került először (1756 október 1-én Lowositznél) nagyobb ütközetre a dolog. 1757 május elején az Erczhegységen át Kaaden és Komotau felé, azután a Kulm-peters- waldei hegyszorosokon át, Felső-Lusatiából Reichenbergnek, a glatzi terü- letről Trautenaun és Nachodon át négy porosz hadtest nyomúlt az országba. Ezek közül csupán kettő talált ellenállásra, míg az osztrák fő sereg harcz nélkül húzódott vissza Prága felé. Itt vívatott május 6-án a döntő csata, melyben a körülbelül 75.000 főnyi osztrák seregnek végre is meg kellett az egyesűit, mintegy 90.000 főnyi porosz hadak elől hátrálnia. Mindkét sereg