Seite - 364 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

364 Valószínű, hogy a közép-kor elején Csehország egész teriilettt szláv törzsek lakták. De már jó korán megkezdődött a németeknek cseh földre való bevándorlása. Már a legelső cseh fejedelmek is szívesen hittak meg kiváló állásokra németeket, míg végűi II. Pfemysl Ottokár megindította az első nagyobb német gyarmat beözönlését, főkép az ország éjszaki részeibe. A németek, a kik itt városokat alapítottak, becses kiváltságokban részesültek, s a település szemlátomást mind nagyobb terjedelmű lett. A huszita-háborúk ugyan kiszorították egy időre Csehországból a németséget; mindazonáltal szakadatlanúl előbbre nyomúltak a német telepek úgy éjszakról, mint a bajor és az osztrák határ felől, minek folytán ma már két ötödét teszik a németek az egész lakosságnak. Az 1890. évi legutolsó népszámlálás adatai szerint Csehországban 3,644.188 a csehek és 2,159.011 a németek száma. A német lakosság majdnem szakadatlan lánczolatban van elterjedve az ország egész éjszakkeleti, éjszaknyugati, délnyugati és déli határa mentén, főleg pedig az Erczhegység tövénél. Csupán két helyen metszik át ezt az övet a cseh népesség kiágazásai, ú. m. Tausnál, a hol a csehek egész a határig terjednek, és a túloldalon Nachodnál, a hol meg már át is lépik a határt. Az ország két nemzetisége elterjedésének ez idő szerint ilyen lévén a képe, természetes, hogy a lakosság testi mivoltának a vizsgálása is mindig a népességnek e kettősségéből kénytelen kiindúlni s arra megint visszatérni. Anthropologiai téren is mutatkozik a két nemzetiség teljes különválasztására irányúló törekvés, s mind a kettőt külön-külön vizsgálják és hasonlítgatják, hogy megállapíthassák: vannak-e köztük testi különbségek is, és hogy ezek- alapján tovább menve, arra a kérdésre is választ nyerjenek, van-e egyáltalában anthropologiai eltérés Európa két nagy népcsaládja, a szlávok és a germánok között, a kik közül mindenesetre amazokhoz számítandók a csehek, míg, a mint az alábbiakból ki fog tűnni, a germánsággal Csehország németjei csak nemzetiségi, ellenben vajmi kevés anthropologiai közösségben állanak. Az anthropologusnak tulajdonképen az lenne a föladata, hogy valamely népnek egész testi mivoltát és testi életét leírja. Valamint az anatómia és az élettan az egyes embernek az egész testét és életét kutatja, úgy az ember- tannak itt Csehország különböző népességcsoportjainak összes anatómiai és élettani állapotjairól részletes képet kellene nyújtania, főképen pedig a csehek és németek közt e részben mutatkozó eltéréseket illenék behatóan tárgyalnia. Ez azonban a jelen körülmények között még csak kitűzött czélja lehet az anthropologiának.