Seite - 393 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

Á halál oka Áz elhaltak száma loo.ooo-ból Egész Ausztriában férfi no összesen meghalt átlag Himlő 2-133 2.211 4-344 79 64 Kanyaró 2.205 2.l80 4385 79 57 Skarlát I.696 1.682 3-378 61 66 Typhus 850 852 1.702 31 64 Vérhas 79 97 176 3 47 Cholera ' 17 11 28 1 1 Szamárhurút 1.771 1.830 3.601 65 94 Croup és torokpenész . 4.528 4.IOI 8.629 156 148 A lélegző szervek gyula- dása 7.126 6.717 13.843 251 322 Tüdősorvadás 11.742 II.884 23.626 427 408 Bélhuriít 5456 4-554 10.010 181 147 Gutaütés 2.407 2.0Ó2 4.469 81 75 Rák 1.359 1.786 3-145 57 53 Veszettség 10 1 1 21 0 0 Végelgyengülés . . . . 9383 II.7OI 21.084 381 314 Egyéb betegségek . . . 24.262 23.701 47963 868 789 Erőszakos halálnemek . 2.264 731 2-995 54 50 összeg . . . 90.944 86.869 177-813 3.216 3-234 Súlyosan esik végül latba a népesedési mozgalom megítélésénél a ki- és bevándorlásnak egymáshoz való aránya. Az 1880 és 1890 közötti idő- szakban ez arány 3.85 százaléknyi csökkenést mutat. A bevándorlás nagyobb volt a kivándorlásnál Prága, Reichenberg, Aussig, Brüx, Falkenau, Gablonz Joachimsthal, Karlsbad, Kommotau, Königliche Weinberge, Rumburg, Schluckenau, Schüttenhofen, Smichov, Teplitz, Tetschen, Trautenau köz- ségekben. Példaképen négy szláv és három német kerületet szemelünk ki: Blatna . . . . —15.24 százalék Asch . . . . — 3.62 százalék Chotébof . . —12.35 » Aussig . . . +15-92 „ Ledeí . . . . — IO.65 » P'an . . . . —11.70 „ Beneschau . . — 9.72 „ A szlávok jelleme, mondái, népviselete, helységei és házai. Népjellem. A szláv törzsek, melyek Csehországot megszállották, úgy mint a charvatok, lufanok, dúdlebek és mások, a kikből a cseh nép kelet- kezett, nyelvjárásukban és bizonyára népjellemükben is különböztek egy- mástól. Bízvást következtethetjük ezt Cosmas adatából, a ki pl. a luőanok törzsét büszkének és nyakasnak mondja. A nyelvjárási eltérések pedig egyes tájszólási maradványokban itt-ott, nevezetesen éjszakkeleten és nyugaton Cs. 50