Seite - 397 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2
Bild der Seite - 397 -
Text der Seite - 397 -
397
Általában a cseh népjelleni alapvonása a jószívűség, melyhez még az
ellenfél iránt is nyilvánuló nagy bizalom járúl. Ámde ha bántják, vagy
rászedik, akkor elszánt és hajthatatlan az ellenállásban, úgy, hogy a „cseh
kemény fejűség" közmondásossá vált. Jószívűségéből származik vendég-
szeretete és bensőséggel teljes családi élete. Vendégszerető volt a cseh
mindenkoron. Hajdan természetesen még szívesebben látta az idegent, lett
légyen az akár csak egy drótos, a ki aztán a vacsora végeztével a gyere-
keknek mesélgetett, vagy másféle vándor, a ki újságot mondott a nagy
világ folyásáról, avagy a mások és a saját kalandjaival s egy-egy tréfás
történettel mulattatta hallgatóit. Valóságos mesterei voltak az ilyen hír- és
regemondásnak a vándorló molnárlegények (krajánkové), a kik e réven
a népélet typikus alakjaivá lettek.
A népdal is visszatükrözi a meleg családi szeretet érzését, valamint
erre vallanak azok a gyöngéd beczéző szavak, a melyekkel az anya bölcsőben
fekvő kisdedét szólítgatja s a melyeket más nyelvre nagy részt le sem lehet
fordítani a nélkül, hogy a bennük rejlő gyöngédség egy része kárba ne
veszszen. Ezek pedig épenséggel nem mesterkélt tolmácsai a cseh nép igaz
bensőségű családi életének. Falvakban azonban e szíves viszonyra olykor
némi árnyat vet a gazda és a köteles részre szorított családtag közötti
feszültség. A szomszédok is rendszerint szívesek és barátságosak egymás
iránt a cseh falvakban, úgy, hogy sokszor az egész községben, mintha csak
valamennyien egy család tagjai lennének, csupán a kmotre (koma), kmotriéku
(komácska), kmotricko (komaasszonyka), strejcku (bátya), teticko (nénike)
megszólításokat hallani, habár mostanában e részt is változnak némileg az
állapotok. Az öregebbek és ifjak, meg az egykorúak tegeződése már nem
oly általános, mint régebben, és a bizalmas kmotre, strejcku mellett, kivált
vagyonosabb vidékeken, a városias pane (úr) is járja.
Harczban a cseh bátran helyt áll. Történelme szüntelen háborúság
lánczolata, és vitézségét nemcsak a régi időkben, magánál sokszor erősebb
ellenféllel vívott harczokban, hanem újabban is, nem egy csatatéren meg-
mutatta, a mint hogy hadvezérek is kerültek ki sóraiból, a kik a hadak
történetében díszes helyre érdemesültek. A cseh katona kitartó, bátor és
kivált ott válik be kitűnően, a hol nagyobb értelmiség kívánatos, így a
műszaki csapatoknál és a tüzérségnél.
Regék, mesék, mondák. A cseh népnek igen dús rege-, mese- és monda-
kincse van. E hagyományok némelyike még amaz ősi örökség maradványa,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Band 14/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország I (2)
- Band
- 14/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1894
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 22.22 cm
- Seiten
- 340
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch