Seite - 404 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

404 jöttét, ki övéivel a Georgsbergen (Rip) állapodott meg; aztán Krok, az első fejedelem és lányai, Kazi, Teta és Libusa mondáját. Ezek közül Libusa, a jóslelkű bölcs fejedelemnő köré egész mondakör szövődött. Elregéli róla a nép, mint vetette meg Prága alapjait és mint jósolta meg a város nagy hírnevét; mondába foglalja a Vysehrad körüli tündérkertjeit, a vysehradi szikla tövében álló fürdőjét, a Jezerka forrást a Vysehrad közelében, a hol Premyslt s később utódait fejedelmekké kiáltották ki s aztán ünnepi menetben kisérték a Visehradra. Arról is szól a rege, mint igazította el Libusa két testvér vitáját; hogyan hítta meg a stadici vladykát, Premyslt, az eke mellől trónja osztályosául; megemlékezik sógoráról, a vitéz Bivojról és a leány- háborúról, mely Libusa halála után a bátor Vlasta vezérlete alatt kitört, V valamint a csábító Sárkáról és Ctiradról s a Dévín nevű leányvár bevételéről. De nemcsak Vysehrad, hanem a Podébrad melletti Libitz vára is, a hol Szent Adalbert született, szintén Libusa székhelyeként ismeretes a mondában. A libitzi várból rendelte el a közeli Oskobrh hegynek, szintén számos helyi monda tárgyának, fa sánczolattal való megerősítését. El e mondákban Horymir nemesnek az emléke is, a ki a pogány Kresomysl fejedelem alatt, miután a V bányákat elpusztította, Semík nevű lovának mesés szökésével ugratott le a vysehradi szikláról és így menekült meg a bizonyos halál elől. Neumételben még ma is mutogatják azt a helyet, a hol a hűséges Semík el van temetve. A kereszténység terjedése korából nem egy legendaszerű elbeszélés említi a szent életű Ludmilát és iránta ellenséges indúlatú menyét, Drahomira fejedelemnőt, Szent Venczel anyját, ki a vele kétségtelenül igazságtalanúl elbánó monda szerint elevenen sülyedt el a Pohoíelecen, a prágai vár előtt. Szent Venczelről, „Csehország oltalmazójáról és védszentjéről" egész monda- kör szól, a mely végig kiséri őt egész életén, prágai cselekedetei színterein; elmondja meggyilkoltatását, halála utáni csodatételeit, mint oltalmazta meg és segítette győzelemre számtalanszor a cseh hadakat, ha az ő zászlói alatt küzdöttek. A nép hite szerint Szent Venczel, mint ezt egy több száz éves hymnusa is mondja, nem engedi, hogy a cseh nemzet elpusztúljon. Ezért bízik a cseh nép benne és segítségében, mint ezt a Blanik hegyben alvó lovagok mondái is bizonyítják. Vlasim városa közelében, Lounovitz városka mellett áll a Blanik 600 méter magas, erdőborította hegye, a melynek a tetején ősrégi sáncz- falak láthatók. Magából a várból ma már nem maradt kő kövön. Ebben a Blanik hegyben alusznak a Szent Venczel lovagjai; alusznak és várnak,