Seite - 414 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

414 de rendesen nyitva hordják. Az egyik zsebéből a többnyire vörös színű zsebkendő csücske, a másikból a czifra dohányzacskó kukucskál ki. Régebben hímzett, vagy ezüstös veretű övet is viseltek. A fejüket fekete puha kalap, vagy vidraprémes, piros, vagy zöld színű s kerek tetejű sapka födi (vydrovka). Régebben a legények széles karimájú, tarka zsinórokkal, vagy üveggyöngyökkel (zdrcky) s oldalvást bokrétával díszített nehéz kalapot viseltek. A házas emberek is hasonlóan ruházkodnak, csak azzal a különbséggel, hogy a dolmány helyett már a lakodalomra s azon túl minden ünnepi alkalommal hosszú, sötétkék posztó kabátot öltenek, a melynek a varrásait vörös zsinór jelöli. Ez a zenicí zupán, vagy lakodalmi kabát, a melynek csak egy gomblyuka van fölül a nyakon, s abba a vőlegény a lakodalmán egy, menyasszonyától kapott, szalagot fűz, melyet aztán egész életén át, vagy legalább a míg a kabát tart, ott visel. Még a lakodalmi kabátnál is régibb viselet és a chodok vidékén valaha általánosan divatban volt a ma már fölötte ritka zupánek nevű fehér halina zeke, melynek félig gyapjú, félig czérna szövetű posztóján sem gallér, sem gomb, sem hímzés nem volt, csupán a varrásai hoszszában volt fekete zsinórral sujtásozva. Hajdan, mikor a chodok még csorbítatlanúl élvezték szabad- ságukat és kiváltságaikat, úgy mondják, e zsinórok aranyosak voltak; mikor azonban a fehér-hegyi szerencsétlen ütközet után súlyos robotmunkára adták el őket s jogaik legjelesb védelmezőjét, Sladky Jánost, más néven Kozinát, Pilsenben 1695-ben fölakasztották, azóta gyászuk jeléül fekete zsinórt kezdtek viselni a fehér zekéjükön. Ehhez a halina zekéhez térdig érő, fehér bőr nadrágot, gyapjú harisnyát és „fülesu czipőt, a fejükön széles karimájú, fekete szalagos, gyász esetén pedig fehér pántlikás kalapot hordtak. Falujából útra kelve, vagy ünnepi alkalommal mindig magával vitte a chod tekana nevű fokosát, a melynek az alsó végébe hegyes szög volt verve. A fokos nyele fölül bádog lemezzel és szegekkel volt kiczifrázva. Télen a chodok fekete, vagy kék színű, galléros köpönyeget, vagy bundát viselnek, a mely többnyire tarka virágokkal van kihímezve. A Taus környékebeli női viseletet bizonyos előkelőség jellemzi. A lányok vörös gyapjú harisnyát s czipőt viselnek (régebben még a templomba is papucs- ban jártak), melynek a sarka fölötti része s a lába feje hímzéssel és sárgaréz gyűrűkkel, meg fekete szalagcsokorral van díszítve. A vasárnapi ingüknek széles, dudoros újjai (rukávce) fehér hímzéssel, a gallérja pedig a szélén fekete kivarrással díszes, a miről szintén azt mondják, hogy a Rozináért viselt