Seite - 418 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

418 Ha pedig a faluból ki, vagy templomba mennek, akkor brabanti házinyúl- prémmel szegett fehér kabátot öltenek. Csehország déli vidékei, melyek pedig az ország valamennyi része közül még a legjobban el vannak zárva a világforgalomtól, ma már szintén tetemes átalakulást mutatnak a népviseletben. Napjainkban már az egész ifjabb nemze- dék a városias viselet átalakító hatása alatt áll. öregebb férfiak azonban még viselik a térden szíjacskákkal (stouhy) ellátott sárga bőr nadrágot, vagy a rendesen kék harisnyát és czipőt, a Veselí-vidéken (na blatech) vörös mellényt, vagy lajbíkot, a lehajló inggallér alatti nyakkendőt, a felső karon és a kézelőn hímzéses ingújjakat, fejükön pedig puha kalapot, vagy bárány- prémes sipkát. Régebben, kivált a Veselí-vidéken vidraprém-sipkát hordtak, mely az oldalain színes szalagokkal volt díszítve. Télen déli Csehországban galléros köpönyeget, vagy rövid, barna bekecset hordtak, a mely helyett ma már az ifjúság városias téli kabátot visel. Csizmán és bőrczipőn kivűl, kivált ha munkára mennek, a déli vidékeken mindenfelé faczipőt is húznak a lábukra; az ilyen faczipők közül főkép a gyermekekéi különféle beégetett rajzolatokkal czifrázottak, elől fönn pedig bőrdarab védi a lábfejet, hogy kemény szélük föl ne törje. A nők czipőt (még pedig fűzős czipőt is) viselnek, míg régebben kimenőre, vagy a templomba menetkor is papucsot hordtak. Nyáron fehér, télen olyan vörös harisnyát húznak a lábukra, mint Sobéslau környékén. Egyéb tájakon, így a na blatech vidéken, télen-nyáron vörös harisnya járja és csak a menyasszony megy fehérben az esküvőjére. A vasárnapi ingnek (tencice) széles hajtókájú (vykladek) fodros gallérja, bő dudoros és a felső karon, valamint a kézelőn hímzett újjai vannak, melyeknek varrása a könyök fölött csipkével van szegve. Itt-ott, mint Sobéslau környékén, ma már csak rövid, keskeny, fehér hímzésű újjakat viselnek. A szoknya rendesen posztóból van és többnyire zöld, valamivel az alja fölött pánttal. A kötény virághímzéssel, vagy fehér ki varrással, továbbá csipkékkel és színes selyem hímzéssel van díszítve. A virágokkal díszített fűzőt elől keresztbe hajtott kendő födi, úgy, mint keleti Csehországban. Templomba, vagy a faluból kimenve, hajadonok és férjes nők egyaránt sötét kék, elől kivágott kabátot (Spensr) öltenek, melynek újjai a felső karon bővek, a kéztőn ellenben szűkek. Ilyen kabátban megy a menyasszony az oltár elé is. Télen olykor a kabát helyett bárány béllésű, kék posztó bekecset is viselnek.