Seite - 421 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

421 sipkát, a minőt a katonák s Ausztriában a hivatalnokok is viselnek, s ilyent nem csupán a falusi zenészek, hanem helyenként a legények és serdűlő fiúk is kedvelnek. A virágos hímzésű bekecsek és bundák, a hajdani viseletnek e szép darabjai, ma már egészen eltűntek. Általában nem igen válogatják az évszakok szerint a szöveteket. Nem egy téli kabát olyan könnyű, hogy akár júliusban is beillenék, és nem egy nyári olyan vastag, hogy akár télen is föl lehetne ölteni. Könnyebb és olcsóbb, pl. barchent szövetből való zubbonyt viselnek rendesen a kabát alatt, kivált hétköznapon és a munkánál. Ennek a neve podvlekáö. A szegényebb osztálynál a nők sem nagyon igazodhatnak az évszakhoz ruháik szöveteinek megválasztásában, s ugyanazt a kivasalt karton szoknyát viselik télen-nyáron, azzal a különbséggel, hogy télen több alsó szoknyát vesznek alája. Ugyancsak télen egy egyszerű kabátka (a jupka, vagy kacabajka) s egy nagy fejkendő egészíti ki az öltözetet. Az éjszaki hegyvidéken és keleten is hét- köznapon gyakran látni kék vászon, vagy karton szoknyákat is, a melyek fehér nyomású mintákkal tarkázottak. Ezek az úgy nevezett modraéky szoknyák. Nachod felé a hegységben s tovább az Óriás-hegység lábánál, mint régebben, úgy még ma is fel- öltik a munkához a nők a kandus nevű, ujjatlan derekú s csupán váll- szalaggal ellátott szoknyát. E vidé- keken, valamint keleten a morva határ felé is, az öregebb asszonyok a nyakukba lógó csücsökre (na placku, na pokos) kötik a fejkendőjüket. Egyebütt férjes nők a templomba menve, vagy falujokból távozva nagy, csíkos, vagy S-alakú díszítéssel tarkázott angóra kendőket hordanak a fejükön s ezeket a mellükön át hátra kötik. Déli csehországi férfi viselet.