Seite - 423 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

423 fehér, hátúi sűrű ránczokba vont, elül kivágott és szorosan a nyakhoz simúló, hátúi csúcsban végződő gallérral ellá- tott kabátot öltöttek. A most rendesen fehér, vagy tarka harisnyák régebben szintén hímzésesek voltak, az alacsony czipőket pedig elül szalagcsokor ékí- tette. A koszorúlányok damaszt szala- got fontak nagy mesterkedéssel fejük köré kanyarított hajfonataikba, a me- lyeket ezüstözött sárgaréz tűvel szúr- tak át. Ennek egyik, lapát alakú, széles vége hamis kövekkel volt díszítve. A menyasszony és a nyoszoly ó-lány ok még az úgy nevezett pentlik-zt is viselték, vagyis egy kemény papirosból csavart hengert, a melyet a kontyba tekert hajfonataik fölé illesztettek. Ennek a selyemmel bevont hengernek a két végébe kis tükröcskék voltak illesztve és arany szálak, pikkelyek, kláris gyöngyök és szalagok függtek le róla. Az esküvő és a nászlakoma után a menyasszony e fejékét fehér selyem- mel hímzett, fehér batiszt főkötővel cserélték föl, e fölé pedig a sata nevű kendőt kötötték, mely az éjszak-cseh- országi vínek és a dél-csehországi rottska párja. Ennek a csücskei is gazdagon ki voltak hí- mezve és honi gyártású csipkével díszítve. A férjes nő egy kisebb és egy nagyobb fejkendőt viselt; ez utóbbi azon- Keleti csehországi férfi viselet (Leitomischl). ban , a plena, itt már