Seite - 425 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

425 és a határszéli erdővidéken német gyarmatok telepedtek meg. De német falvak mellett ez időben és még később is cseh falvak szintén keletkeztek. Ezen falvak telepítési jogon alapulva, ugyanoly berendezéssel, földfelosztással és hasonló kiváltságokkal szervezkedtek, mint a német gyarmatosokéi. Az ily cseh lakosságú falu bizonyos időre Ihota (szabadszállás) és ez alatt minden adó és tized alól mentes volt s épen ezért gyakran egyszerűen csak Lhota nevet is viselt. Ilyen falu még ma is 300-nál több van Csehországban. Belső zavargások, nevezetesen a huszita háborúk számos falu pusztúlását okozták. Minthogy e hosszan tartó háborúk alatt Csehország lakossága tetemesen megapadt, a kipusztúlt községek határa sokáig parlagon hevert, míg később, némelyikük csak a XVI. században, ismét új életre nem támadt. A tönkre ment telepek földbirtokát újra fölmérték s az uraság új telepesek közt osztotta föl. De ezenkívül egészen új falvak is keletkeztek a XVI. században, ha nem is oly nagy számban, mint a XIII. században, még pedig részben régibb, megszűnt községek, részben addig még rengeteg erdőség helyén. A nyugalmas XVI. századot a XVII-nek rémkora váltotta föl, a melynek harminczéves háborúja számtalan falut teljesen elpusztított a föld színéről; ezek közül csak kevés kelt új életre. A XVIII. század második felében Raab F. A. udvari tanácsos rendszere (az úgy nevezett Raabisatio) szerint az összes csehországi kamarai, alapít- ványi és városi jószágokon sok új falu keletkezett. Az uradalmi birtokokat kis gazdák, belföldi, vagy beköltöztetett német parasztok közt osztották föl, a kik telkeikre házakat építettek, s az így létre jött falvak új, nem ritkán német neveket kaptak a cseh terület kellő közepén. Az új telepeseknek „familiansok" lett a nevük és adójukat többé nem termékekben, hanem pénzben kellett leróniok. Falvaik azonban sem terjedelmükre, sem a házak építésmódjára nézve nem különböztek a régiektől. Legújabb időben, kivált a hegyvidékeken, az ipar föllendülése adott alkalmat új gyarmatok alapítására. Az üveghuták és egyéb gyárak körűi keletkeztek és még mindig keletkeznek kisebb-nagyobb falvak, a melyek természetesen már korszerűbb színezetűek. Részben rendezettebb útczákba, részben szétszórtan vannak építve a szerint, a mint az ipartelepek és a helyi körülmények kívánják. A gondosan mívelt földek közepett álló cseh falu igen kies tekintetű. A körötte elterülő földek majd tarka sakktáblához hasonló koczkákra szelve, majd hosszú sávokban elnyúlva övezik a házakat. E sávok között dűlő-útak Cs. 54