Seite - 427 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

427 a helyi körülmények kívánták, vagy engedték, s az újabb települők a sík földről mind közelebb nyomúltak a hegység felé, sőt be a hegységbe is és ott aztán rendesen egy-egy völgyben, folyó, vagy patak mentén szállottak meg. Ily falvakban a házak mind a köztük elnyúló útra néznek s oda nyílnak néhány említendő kivétellel az ablakaik is. Ritkák az oly falvak, a melyek csak egyetlen házsorból állanak. Az ilyenekről az a tréfás szokás-mondás, hogy csak az egyik oldalon sütik bennük a kenyeret. Utczás falvakat a csehek Taus környéki chod parasztház udvara. lakta vidékeken szétszórtan mindenfelé találni. Hegyes-völgyes tájon termé- szetesen, mint pl. a jifini és nachodi vidéken, itt-ott nem valami szabályosak, minthogy a hepehupás területen szanaszét szórvák a házak. Figyelembe veendők még a Taus vidékén lévő chod falvak, a melyek lakói, a chodok (csúfnéven, mert bul-1 mondanak byl [vala] helyett bu/áci-knak, sőt kutyafejűeknek is hívják őket) különféle kiváltságokkal bírtak és a határ őrizete volt rájok bízva. Falvaik, melyek valaha a határszéli erdőség mentén húzódtak, ma már a síkon és a tetőkön terjeszkednek, de mindig úgy, hogy a bajor határ felé dombok, vagy hegyek állanak előttük, mintegy természetes sánczolatúl. 54*