Seite - 428 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

428 A csch falvakban földbirtokos gazdák mellett olyanok is laknak, a kiknek nincsen saját földjük. A legnagyobb földmérték, a Ián (telek) nem mindenütt egyenlő (40—100-nál jóval több láncz). Egy egész telek birtoko- sának telkes gazda a neve. A birtokok fölosztása révén keletkeztek a fél telkes, harmadtelkes és negyedtelkes gazdaságok. Rendesen nagy, közép és chalupás gazdákra oszlik a falu lakossága. A chalupásnak többnyire legfölebb 20 láncz földje van. A középbirtokosnak többje van, mint a chalupásnak, de keve- sebbje, mint egy egész telkes gazdának. (Az ilyet néhol zahradnik-ndk. hívják.) A telek nélküli ház birtokosának domkár (házbirtokos) a neve. A föld- és házbirtok nélküli zsellér, a ki rendesen valamely gazdánál lakik s annak segít a földje munkálásában, az úgy nevezett podruh. Ma gazdák, chalu- pások és domkarok vegyest laknak a falvakban. De egészen a legújabb időkig oly falvak is voltak, kivált a Veselí melletti tőzegtalajon, a melyekben a gazdák és chalupások elkülönözve, amazok benn a „faluban", emezek künn „a chalupákban" laktak. A cseh falvak földjei rendesen kétféle beosztásúak: vagy osztatlan egészképen húzódnak a földszalagok mindjárt a gazdasági épületek mögött, s ez a leggyakoribb eset; vagy pedig az egy-egy faluhoz tartozó földbirtok szanaszét szórt kisebb darabokra van szaggatva. A kisebb-nagyobb darabok az eredeti törzsvagyon fölosztása útján támadtak, s épen ez a földarabolás, valamint a falvak kerek alakja a tanújele az ily családfalvak régi származá- sának. Ellenben az olyan falvak, a hol a telkek összefüggő, szabályos sávokban húzódnak mindjárt a házak mögött kezdődve egész a falu határáig, többnyire ifjabb keletűek. De azért az ilyek között is van sok ősrégi családfalu; csak- hogy részben a betelepítés miatt, részben pedig az által változott meg a földelosztásuk, hogy az idő haladtával nagyon is szétdarabolt telkek egyes részeihez mind nehezebb lévén hozzáférni, ily czélszerűbb szeletekre tagolták a földjüket. Az egyes birtokosok tulajdonában lévő földön kivűl a cseh falvakban is van községi közbirtok (obiina, obec), a milyennel az eredeti szláv családfalu nem bírt. E községi birtok azonban a múlt század óta mind jobban össze- zsugorodik, minthogy részint a szomszédok osztogatják föl maguk közt, részint el is adogatják egyes darabjait időnként. Egy része a község rétje (draha) és a közlegelő. A cseh falvak házai valaha egészen fából épültek, a mint hogy abban az időben még templom és vár is sok volt fából építve. Ma már természetesen