Seite - 432 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

432 egyközű pajta (podstájí) zárja be, melynek az ajtaja szemben áll a főkapuval és a ház mögötti földekre nyílik. A pajta padlásán (seník) tartják közön- ségesen a szénát. Az ilyen szorosan körűizárt beltelek mögött bizonyos távolságban áll, egy-két magas fa árnyékában a csűr, melyet a reá boruló hárs- vagy kőrisfa terebélyes lombja tűzvész ellen is oltalmaz. A kapunak, mely előtt sokszor szintén terebélyes nagy fa áll, még pedig rendesen hárs, két bejárata van, egy nagyobb a kocsik és egy kisebb a gyalogosok számára. Amaz a tulajdonképeni kapu (vrata), emez az ajtó (dvírce, dvírka). Régibb parasztházaknál az egész kapu, tehát a bálványai is fából vannak és a teteje zsindelylyel van födve. Falkeretű kapuknál, a melyek különben szintén ily ketté osztottak, a két kapubálványban jobbra és balra egy-egy fülkében Szent Flórián és a Boldogságos Szűz szobra, vagy a ház építőjének véd- szentjeé látható. A magtár, vagy csűr (srub) igen régi eredetű része a háztájnak. A régi szlávok háborús időben mentsvárúl is használták. A cseh gazdaságokban is hasonló czélja volt. Kamaráiban, melyeknek ablakok helyett csak keskeny, a chodoknál egészen lőrés alakú nyílásaik vannak, tartja a gazda gabona- és lisztkészletét, a füstölt húst, aszalt gyümölcsöt és ládákban, szekrényekben jobbféle ruhaneműjét, a magtár alatti pinczében (loch) pedig a burgonyáját. Az Iser-vidéken kőoszlopokon nyugvó ereszes magtárakat látni, melyek alatt a baromfi és a sertések is tanyáznak. A chodoknál régebben gyakran egybe építették a magtárt a lakóházzal úgy, hogy ennek homlokzatában állott a lakószoba előtt, melynek ilyenkor természetesen nem az útczára nyíltak az ablakai. A magtárba rendesen az udvar felől kívülről egy falépcső vezet előbb egy sajátszerű oszlopokon nyugvó tornáczra (keleti Csehországban ennek a neve besídka), melyről aztán a kamarákba (rendesen kettőbe) nyílnak az ajtók. Ezeken Isten áldását kérő nyomtatott imádságok vannak fölragasztva. Hogy a magtárt tűzvész ellen jobban megvédjék, itt-ott agyaggal tapasztják be a falát s ezért lepenec-nek is hívják. A fából épült magtárak és nevük, a srub is, mind ritkábbak már ma; ezek helyett falazott csűröket és pajtákat építenek (sejpka, sklep, vagy Spejchar). A fa pajtának rendesen magas kapuja van, mely az ácsolt falak fölé emelkedik s ezzel áttöri a magas tetőzetet. A pajta alaprajza többnyire hosszúkás négyszög, melynek azonban a keskenyebb oldalai keleti és éjszaki Csehországban, Starkenbach környékén sokszor kerekre, vagy háromszög- letűre vannak kitoldva, mely utóbbi esetben az alaprajz nyolczszög alakú.