Seite - 446 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

446 Az áprilisba küldés is általánosan kedvelt tréfa e hónap elsején. (Például szúnyogzsírért küldenek valakit a gyógyszertárba, s más efféle.) Szent György napján (április 24.), mint mondják, „megnyílik a föld* s kibújnak alóla a kigyók, békák és skorpiók, melyek e naptól fogva mér- gesek. Szent Valburga éjszakáján (április 30.) elégetik a boszorkányokat. E ezélra egész éven át gyűjtik az ócska seprűket, melyeket kátrányba, vagy kocsikenőcsbe mártva félre tesznek. Május l-jére viradó éjjel aztán a falu határában valamely dombra viszik s ott meggyújtván, a levegőbe röpítik őket, mi közben azt kiáltozzák, hogy „a boszorkányok repülnek!44 Máglyákat is gyújtanak, melyeket a leányok és legények átugrálnak. E mellé a béresek éktelen ostorpattogást visznek végbe a faluban, hogy a boszorkányokat kikergessék belőle. Az istállók ajtai elé sűrű gyepes hantokat raknak, hogy azokkal a boszorkányok útját elállják, mert azt hiszik, hogy addig be nem mehetnek, míg valamennyi fűszálat meg nem olvastak. Ugyanez éjjel napkelte előtt májusfát (májé) állítanak. A legények ugyanis titkon kimennek az erdőre, a hol mindenik egy-egy karcsú fenyű- vagy nyírfaszálat választ ki magának s azt kivágva, a csúcsáig lehántja és aztán lopvást a szeretője ablaka alá, vagy az udvarára állítja. A falu piaczán egy nagy közös májusfát is állítanak, s a falu elöljárója is kap egyet. Reggel a legények sorra járják azokat a házakat, a melyek előtt ilyen fácska áll s zeneszóval és sörös pohárral való köszöngetéssel üdvözlik a leányokat, a miért egy kis pénzbeli ajándék jár nekik. Aztán a leányt magukkal víve, tovább folytatják körútjokat, míg végre valamennyien a korcsmába térnek be s ott addig mulatnak, tánczolnak, míg a leányoktól gyűjtött pénz tart. A marhát pünkösd (letnice, svátky svatodusní) táján terelik ki először. Ugyanekkor választják az új pásztorkirályt. Előbb azonban kivégzik (termé- szetesen csak „in effigie44) a régit, még pedig vagy vízbe fojtják egy szalmabáb képében, vagy lenyakazzák, a mennyiben fahéjból való koronáját fakarddal lecsapják a fejéről. Pünkösd hétfőjén a pásztorfiúk versenyezve iparkodnak, hogy ki mentül előbb hajtsa ki a legelőre a nyáját, mert a ki az előlre kijelölt helyre elsőül érkezik, az a király. Délután a korcsmában, vagy a királynál egybegyűlnek, valamennyien fenyűfahéjból való vértezetbe öltözködnek, ugyanebből készült koronát tesznek a király és hasonló sapkát a maguk fejére, s aztán fakardokkal fegyverkezve végig járják a falut, királyuk számára ajándékokat kéregetve.