Seite - 453 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

453 (stédry veter, decz. 24.) kezdődik, melyet még a gyermekek is megbőjtöl- nek, hogy meglássák az arany disznócskákat (zlatá prasátka). A vacsorára, melyen a háznépen kivűl az egész cselédség is közös asztalhoz telepszik, az asztalt fehér abroszszal terítik meg, s az eledelek sorából nem szabad hiányoznia a halnak és a cerny kuba nevű éteknek, melyet csipdelt tésztából és szárított gombából sütnek együvé. Egy fölös terítéket mindig készen tartanak ez estén valami „váratlan vendég" számára. Vacsora után mindenki Kakas-ütés (stínání kohouta). megkapja a maga karácsonyi fonott kalácsát (vánocka, stédrovka), almáit és dióit. Sőt még a házi állatok is részesülnek az ünnepi ajándékból; a teheneknek egy-egy darab kalácsot adnak, hogy bőven tejeljenek; a kutya, kakas, gunár és gácsér fokhagymát kapnak, hogy „tüzesek" legyenek; a tyúkok elé köleskását és borsót hintenek, hogy szaporán tojjanak. De még a kútba is dobnak egy darab karácsonyi kalácsot, valamint almát és diót is, a halszálkákat pedig a gyümölcsfák tövébe ássák el, hogy termékenyebbek legyenek. A vacsora alatt elhullott kenyérmorzsákat a tűzbe dobják. A karácsonyfa idegen eredetű és csak a városokban dívik.