Seite - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

454 Vacsora után mindenféle jóslás járja. A sokféle sorsvetés közül itt csak néhányat említünk. Ketté vágnak egy almát, s ha a magjai csillag alak- jában állanak, az hosszú és boldog életet, míg a keresztalak halált jelent. A leányok, a kik fölötte kíváncsiak arra, hogy mikor és kihez mennek férjhez, kimennek a kertbe s ott addig ráznak egy fát, a míg kutyaugatást nem hallanak. A honnan az ugatás hallatszik, arra felé lakik a jövendőbelijük. Vagy megkopogtatják a tyúkólat, s ha onnan a kakas szólal meg, özvegyet, ha ellenben a tyúkok, legényembert kapnak férjül. A szobában könnyen levonható czipőt, vagy papucsot dobnak a fejük mögé, s ha a czipő, vagy papucs orra az ajtó felé áll, a következő évben férjhez mennek. A sütő kemenczébe is be-benéznek ez éjjel, hogy annak sötét belsejében a jövendőt megpillantsák. Ha tüzet vélnek benne látni, az tűzvészt, ha holttest alakja rémlik eléjük, ez a házbeliek valamelyikének halálát jelenti, stb. Éjfélkor a házi állatok, nevezetesen a szarvasmarhák beszélgetni kez- denek, de nem jó a beszédüket kihallgatni. Ugyanez órában a víz egy perezre borrá változik. Éjfélkor az éjféli misére mennek, s a ki ugyanekkor ki mer menni a temetőbe, ott megláthatja mindazokat, a kik a jövő eszten- dőben meg fognak halni, mert ezek a halottakkal együtt vonúlnak az éjféli misére. Karácsony másodnapján (Szent István vértanú ünnepén, decz. 26.) a gyermekek házról-házra járnak a faluban köszönteni és koledálni és koleda-énekeket zengenek, a miért a ház asszonyától almát, diót, kalácsot s egy kis aprópénzt kapnak ajándékba. Születés, házasság. Cseh néphit szerint születésük előtt a gyermekek az erdei gombák alatt (na houbách) tartózkodnak s onnan hozza őket a gólya, vagy a varjú (vagy a róka is). A varjú az ablakon át viszi, a gólya a kürtőn keresztül ejti a gyermeket a házba. Mindjárt a szülés után elláto- gatnak a szomszédasszonyok a gyermekágyashoz és metéltes tyúklevest visznek neki (do kouta). Az újszülöttet megfürösztik, lepedőbe csavarják és az asztal alá teszik, hogy szófogadó legyen. A ki abba a szobába megy, a melyben a csecsemő alszik, annak — ha csak egy pillanatra is — minden- esetre le kell ülnie, hogy a kicsike álmát el ne vigye. Keresztelő után a komaasszonyokat és szomszédasszonyokat megvendégelik s kivált kalácscsal és édes pálinkával jól tartják. Ha a gyermek kihúzatja a fogát, dobja a kemencze mögé és mondja : Tu más, lisko (my§ko), kost én ej, dej mi za nej zeleznej. (Nesze, róka vagy egér, adok neked csont fogat, adj helyébe vas fogat.)