Seite - 461 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

461 játékukat. Más vidékeken, így Netolitz, Prachatitz, Hohenmauth, Senftenberg környékén s egyebütt is, a hol régebbi időben a jezsuita iskolák hatással voltak, elég sokáig virágzottak e népmulatságok, és csak korunk minden törzsökös népies vonást elmosó szellemének lassanként való terjedése elől hátráltak meg. E népies színjátékok, melyekben a cseh népszellemnek II. József császár korát megelőző iránya tükröződik, mint egyebütt, itt is négy főcsoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak a karácsonyi játékok. Ezek azonban nemcsak az adventi időre vonatkozó evangeliumi eseményeket, hanem a középkori misztériumokhoz hasonlóan az egész ó-testamentomot is felölelik, minthogy az ú. n. paradicsomi játék kai kezdődve, az egész Krisztus előtti időt fel- tűntetik jelképes ábrázolatok rövidre összevont foglalatában. Az ország minden vidékén él még a szintén e körbe tartozó háromkirály-játék, mely azonban ma már a három napkeleti csillagjós rövid párbeszédévé zsugorodott össze, s többnyire az iskolából kinőtt suhancz-gyerekek adják elő. Ehhez hasonlag a Miklós-játék is mindinkább háttérbe szorul ma már s csak halvány árnyéka a hajdaninak. A régi idők karácsonyi misztériumainak ma is élő emlékjele csupán a „bethlehemi jászol", melyet némely falusi templom- ban s itt-ott a paraszt- és polgárházak szobáiban is látni még. A második csoport a húsvéti játékokat foglalja magába, melyek az Üdvözítő keresztre feszítését és feltámadását ábrázolják. Jóllehet e játékok a bennük szereplő személyek nagyobb számával nem csekély akadályt gör- dítettek szélesebb körű elterjedésük elé, mégis épen ezek voltak mindenütt a legkedveltebbek, s húsvéttól kezdve nyár derekáig minden vasárnapon előadták őket, s az egész környék lakossága, sőt távol vidékiek is egy be- csődültek a nézésükre. Drámai szerkezet és színpadi kiállítás tekintetében semmivel sem alábbvalók a középkori misztériumoknál, sőt már az iskolai drámán okúit, voltakép ismeretlen szerkesztőnek elég ügyes keze is meg- látszik rajtuk. Kardallal kezdődnek, rrtely rendesen a böjti idő kedveltebb egyházi énekei közül való s a darab egyes képei között ismétlődik. E képek az evangéliumi elbeszélés sorrendjében következnek egymás után. E közbe szúrt ájtatos énekeknek legalább az a jó hatásuk volt, hogy a nézőben újra meg újra fölkeltették a vallásos áhítat hangúlatát, melyet netán megzavartak egy-egy jelenetben a tréfás alakok, minő a halál és az ördög, vaskos bohó- ságaikkal. A régi passió-játékokkal közös vonásuk e színműveknek az is, hogy kisebb-nagyobb képek sorozatából állanak s az egész cselekményt