Seite - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

474 korba nem minden siker nélkül próbálkoztak meg a népdal utánzásával, néha pedig épenséggel egy-egy kész népdal tovább szövését kisérlették meg annak szellemében és nyelvezetében. E nemű példák közül a legismeretesebb az Ole Bull mélyérzésű játéka révén az egész zenevilágban meghonosúlt Siljsem proso na souvratí (Kölest vetettem a barázdába) bánatos panaszának négy további versszakkal való kibővítése Polák Milota Zdiradtól. Erben nem habozott Polák versszakait is gyűjteményébe fölvenni s ezzel népdalnak elismerni. De nem helyesen tette, mert e műdalok minden jelessége mellett is bárki könnyen föl fogja ismerni, hogy a Polák-féle négy szak mesterkélt, az eredeti első versszak naiv egyszerűségéhez képest. Van-e különben kedveltebb, szélesebb elteijedésű és így népszerűbb cseh dal, mint a Kde domov müj (Hol az én hazám), melynek a szövegét műköltő s a dallamát zeneszerző írta? S mégis népdallá lett mindenütt, a hol a világon csehek laknak, népdallá legalább e szó azon értelmében, a minőben az osztrákok a Haydn-féle császárhymnust ilyennek tekintik. De népdalnak oly értelemben, a minőben mi e szót itt veszszük, a Kde domov müj nemcsak származásánál, hanem úgy költői, mint zenei jelleménél fogva sem mondható. Egyébiránt hogy mi minden nem válhatik népszerűvé, arra elég az A£ se pinkl házi kezdetű sületlen nóta, melyet a hatvanas években minden útczán daloltak, fütyültek és kornyikáltak a nélkül, hogy azért a szó valódi értelmében népdal vált volna belőle. Mily termékenyítőleg hatott a szláv népdal más téren is, mutatják Manes József rajzai, melyek közül mi is közöljük a Vzdálená (A távollévő), és a Potécha (Vigasztalás) czímű népdalokra vonatkozókat. E dalok így hangzanak : Hej, te hegy, de magas vagy, Szeretőm, de távol vagy! Hegyek vannak közöttünk, Elhervad a szerelmünk. Hervad, hervad, míg elhervad; Vigaszt nékem semmi sem ad, Semmi többé e világon, — Oda van a boldogságom! Azzal a gyermekded nyíltsággal, a melylyel a nép dalait alkotja és énekli, együtt jár az is, hogy a dallamok ép oly hű tükrei nemzeti vér- mérsékletének, mint a szövegek. Jellemző vonása az egész cseh népzenének Búsúl a férj s feleség: Elfogyott az eleség. Ám szólt az Úristen, Hogy van neki bőven, Ad ő lisztet egy zsákkal, Hogy lakjanak jól fánkkal.