Seite - 478 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

478 A cseh nép tánczzenéje különben nem maradt hona szűkebb határai közt. Nem egy táncza meghonosodott a külföldön s ott változatos új alakú- latok szülője lett, a melyeken azonban még mindig fölismerszik a szárma- zásuk. így pl. századunk elején egész Németországban tánczolták a kalamajkát és a rejdovákot, a mely Francziaországba is eljutott s ott a ballet is fölkarolta. A harminczas években aztán a polka merül föl, a melynek tánczlépése nyilván az écossaise származéka. Ezt ugyanis a múlt században faluhelyen is minden- felé járták, a polkának azonban zeneileg mégis egészen sajátszerű rhythmikus menete van. Eredetileg madera és nimra néven jelenik meg s egy népdal zenéjére tánczolják. Nem sokkal utóbb, 1835-ben azonban megszületik Hilmar F. Mátyás kopidlnói tanító „Esmeralda-polkáu-ja, a mely alfajaiban és vegyes változataiban töméntelen sokaságú nemzetközi ivadék ősévé lett. Más részt pedig egyes idegen eredetű tánczok is kész fogadtatásra találtak már a múlt századokban a cseh népnél, sőt maradandó nyomokat is hagytak a zenéjében. Ennek a legkiemelkedőbb példája a menuet, mely alighanem már a XVII. század vége felé került Francziaországból cseh földre s itt idővel minet néven nemcsak a városi termekben, hanem a falukban is egészen népszerű tánczczá lett. Mily szívesen alkalmazták a menuet-zenét népdalokra, vagy legalább hány esetben szabták ezek dallamait a menuet mintájára, annak elég példáját látni Erben gyűjteményében. A cseh népdallamok közül némelyek egész határozottan több százados múlttal dicsekedhetnek. így a Sedlák z Prahy jede (Megy a paraszt Prágába) 1609-ig nyomozható vissza; a Proc kalino (Labdarózsa, miért. . .) dallamát különféle változatokban már a XV. és XVI. században is énekelték, s ugyané kornak egy másik dallama, a Pékná Káca trávu zala (Szép Kati füvet kaszált) nótája többé-kevésbbé elváltozott származékaiban még ma is él.