Seite - 495 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

495 Sok szóban b pótolja az m,p, v hangokat, így:pisebné' charba, bablna; z; a szó elején gyakran/-hez hasonlón hangzik : fbéhnu,fhostit; a szó közepén és végén pedig u-hoz hasonlón : hláuka, poliuka, lou; a szó elején így csak oly elöljárók után, melyek magánhangzón végződnek: do-usi, stb. Minthogy ez elég sajátszerű ejtés, rendesen ki is nevetik a keleti cseheket az ő kreu, kauka, stb. beszédük miatt, ép úgy, mint a chodokat bul és a blatáci-1 von mi vyßil ftivo ejtésük miatt. Ritkábban hallható némely falvakban / helyett /, a mi a kiejtést keménynek tűnteti föl, pl. : dezet, ríde, deh, tekny, natyjem se, stechat — bézet, hribébéh, pékny, napijeme se, spéchat, stb. helyett. Kettős ^-ből az első űf-vé változik : padna, Adna, prkednej\ a mi éjszaki Csehországban is előfordúl. Más szavakban meg ^ szorítja ki a /-t, pl.: klusty maso, klouct. Gyakori egyes hangok beékelése is, így pl. r és / elé, vagy után ^-t toldanak be : zdretel, pozdrete, perdlicka; skadlina, tudle; r járúl közbe ezekben : smatrat, probríslo, stb. Viszont szeret ki is hagyni a nép egyes hangokat, különösen a szókezdő, vagy szóközépi hangcsoportokból, pl.: loh (hloh), rieh (hrích), poreb (pohreb), du (jdu), dyz (kdyz). A családnevek használata némileg eltér a többi nyelvjárásokban szokásostól. Ezt mondják: K tomto domné vostdvaj Tumovi; — je u Tumü, Tumovejch; — ä/ k Tumom, Tumovejm, s Kovaríkovejma. Ha valakinek a gyermekeiről van szó, azt mondják pl.: Á?/* JTJW Beranskejch, vagy csupán Beranskejch, ta7n dévcata Hladikovejch. A mit nem lehet átugorni, azt vobejdout kell (meg kell kerülni). Két szó összevonása sem ritka, így : bánó, bárd (ba ano, arci), cák (co pak), kdák (kdo pak), navjekjamen (na véky amen). Az éjszaki cseh nyelvjárás határa Pasektől éjszakra egész a sziléziai határig húzódik s aztán délnyugatnak Ober- és Unter-Hammernen, Bratíí- kovon, Huntírovon és Nabselen át a német vidék hoszszában megy, Nabselnél délnek fordúl Vranové, Beseditz, Koberov, Dluhy előtt elhaladva s aztán keletnek Starkenbach és Valtéíitz felé, innen meg éjszaknyugatnak s tovább Pasekig a német területtel érintkezik. Nabseltől Sémiiig az éjszaki nyelvjárás az oberjizeri mellék-tájszólással határos, a mely átmenetül szolgál a közép- csehhez. De e területen is találni finomabb árnyalatokat, melyek alapján a nyelvjárás a következő ágakra osztható : a Jablonectől Hochstadtig érő éjszaki mellékág; a Hammerntől Drzkovig terjedő középső; a Drzkovtól Eisenbrodig érő (Rádíitz-, Jílové- és Brodban további eltéréseket mutató) déli; az Eisenbrodtól éjszaknyugatra terjedő nyugati, meg a Kamenitz