Seite - 496 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

496 folyótól Starkenbachig és Hohenelbéig érö keleti (további eltérésekkel Boskovban, valamint Semil és Starkenbach környékén). E nyelvjárásban egész világosan byi-1, btly-t, den-1 ejtenek (kivált Hochstadtban); Vojtésicben e kérdésre: „hol voltál?" azt felelik: Já bul Volesnici (ve Volesnici); más helységekben bei\ belő hallható (zárt £-vel), úgy, mint a hanákoknál, pl.: Kdebe belo Tonce v musice, trebach tarn Sei (Ha Tonőe a zenénél volna, oda mennék). A selnice, selny, podseni szavakban is e van / helyett; kancka, Anika, sklence szókból kihagyják az z-t; solej-, ulicej-, vzicej-ben ej van i helyett, mint a keleti csehben; ide járul még sajátszerűség gyanánt a többes nominativus és vocativus \muscej beit v staveni (a férfiak a házban voltak), vagy muscej klobouky — muíské helyett; épen így velcej, mnozej s mások; végűi szint' így ebben: v Némcejch. Kivételes csupán Éel horeni seni (senéj helyett). Az / is gyakran válik /-vé, mint más nyelvjárásokban; itt csak a másutt ritkábban előkerülő példákat említjük: lila (viela), círa (dcera), dvíre (dvére), düt (dést% zít (zet), Slísko (Slezsko). Az l és r előtt gyakori az e beékelése: pelny, melha, smert\ pervy, verták. A szó elejéhez h, vagy v járúl: harest, harestant, hoficir, vagy vocet, vorel. A tőben o w-vá nyúlik: mdlüba, vlüni, (föld), (kasza), rwíö, vkrűcni, nüh (lábaké); ritkábban a szó elején: vüklika (kerülő út). Idegen szókban <? helyett ou hallható : kalhouty, baroun, citroun, patroun, kanoun, mint a középcsehben meloun, citroun, mozoul\ Az unterjizeri tájszólással közös sajátságai az éjszakcsehnek a z^ afo/, slysal\ drzal, kriíal, navijal és más hasonló alakok, míg az összes többiek- ben hangváltozás van. Tarka képet nyújtanak a mássalhangzók ejtésének tekintetéből is e tájszólásnak a középcsehtől való eltérései, melyek közül a legjellemzőbbek: és z> kölcsönösen felcserélődnek egymással tavák, Bamberice, záboditi (fogadni vmbe.), stb. példákban; ép így a í az w-mel ezekben : upribnej, tebnost, tebnej; ritkábban z/-vel: uprivnej. — / helyett /-t mutat cpalek, cpaöek, ipunt., a mit már a chodoknál is láttunk; helyébe >é lép, mint azt soukotiny, zakubelíti példái tanúsítják, a mi különben Beraun vidékén is hallható; l foglalja el az r helyét: kilisar, Lajchumberk (Reichenberg), és megfordítva r az /-ét: flaner, verbloud, mrholiti, stb.; r váltja fel az #-et : koíernej\ drevernej, stb. Egyéb esetei a mássalhangzók felcserélésének : Limburk (Nymburk), smétev (vétev), písmicka (písnickaj, desentyr (deserter), pajmatka (panmatka), fejcar (feléár), crcadlo (zcadlo), casnej (éasny), stb.