Seite - 500 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2
Bild der Seite - 500 -
Text der Seite - 500 -
500
Bystritz és Wittingau részben még német lakosságú vidékei révén némi
kapcsolatban áll déli Csehország és a Cseherdő németségével.
A természet okozta jelenség, hogy hegyvidékeken általán s itt-ott önálló
területté záródó sík földeken is sajátszerűbbé fejlődik a népjellem, mint a
szomszédokkal való sűrűbb közlekedésű s így azok hatásának jobban kitett
tájakon. Ilyen zártabb vidékek a legutóbbi három évtizedig még nagyobb
számban voltak Csehország német lakosságú részén; azóta azonban a mind-
inkább terjeszkedő vasúti hálózat s az ennek segítségével mind jobban
emelkedő kereskedelmi és ipari forgalom e tájakat is kivetkőztette már
zárkózottságukban megcsontosodott jellegükből.
Mindenekelőtt az Egerlandot, a középső Eger-vidéket és az Erczhegy-
séget kell szemügyre vennünk. Az Egerlandban, vagyis a felső Eger-vidéken
a meglehetősen elzárt földrajzi helyzet és e vidéknek fő helyével, Egerrel,
a valaha független birodalmi várossal együtt való különállása és egész törté-
nelmi fejlődése egyaránt hozzájárúltak ez országrész és néptöredék erősen
kidomborodó sajátszerűségeinek kialakúlásához, a miért is nem csoda, ha
e népesség mások fölé magasló politikai és műveltségtörténeti múltja alapján
egész a legújabb időkig szívósan ragaszkodott a maga szülőföldje külön-
állásának határozott tudatához. Az egerlandi paraszt s részben a polgárság
is mindamellett, hogy már évtizedek óta vasútak szelik át az Eger-vidéket,
s hogy éjszaknyugati Csehország fürdőhelyeinek évről-évre emelkedő láto-
gatottsága és az ezzel járó nagy idegen-forgalom szüntelen hozzájárúinak
e táj lakosságának a többivel való kiegyenlítéséhez, sajátszerűségei eltörlé-
séhez, — mindazonáltal még ma is külön jellegű néptypus.
A tősgyökeres egerlandi ember derék, edzett és szívós paraszttermészet,
a mely ép oly munkabíró, a mily életvidor, többnyire nyers és kissé durva
modorú, de lelke mélyén jóindulatú és föltétlenül megbízható. Nevezetesen
az Eger-vidék parasztja valóságos paraszt-nemes, kinek nemzetsége több
helyt századok óta él ugyanazon a jószágon s olykor elég tekintélyes család-
fával dicsekedhetnék.
Az Érczhegység lakosságának testalkata középtermetű, szikár és szíjas
izomzatú. A faj jellege határozottan német. A leányok és asszonyok testi
üdeségét újabb időben kissé megviseli a mindinkább emelkedő háziipar.
Közös tulajdona az érczhegységi lakónak az egerlandival egyebek közt a
kissé nyers modor mellett a becsületesség, a bátor őszinteség, a vidámsággal
párosúlt munkakedv, melylyel olykor egy kis könnyelmű gondatlanság is jár,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Band 14/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország I (2)
- Band
- 14/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1894
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 22.22 cm
- Seiten
- 340
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch