Seite - 506 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

506 Az Elbe-menti lakosság jelíeme (a melylyel részben egyező a Leipa- vidékének népességeé is) lényegében hasonlít a Saaz-környékihez (a középső Eger-vidékéhez). A szép, dús és többnyire szintén igen bőven termő talaj, a milyennel az Elbe-vidék, kivált pedig a leitmeritzi táj is dicsekedhetik, gyümölcsös erdeivel, szőlőivel, veteményes és gabnatermő földjeivel igazán megérdemli az Elbe-menti paradicsom nevét, melylyel gyakran kitűntetik, s az itt megtelepült német lakosság jellemét nyelvben és szokásban is egyaránt szelídebbé alakította s annak főbb vonásaivá a szívjóságot, vendég- szeretetet, munkakedvet, serénységet, becsületességet, szorgalmat, ügyes- séget és művelődési hajlamot tette. Az Elbe mentén le- és fölfelé való élénk kereskedelem, melyet a nagy forgalmú vizi út és az Elbe-völgy vaspályája gyámolít, már régibb idő óta sokkal járúlt a lakosság látáskörének tágítá- sához, nemkülönben gazdasági és ipari szorgalma élesztéséhez és növeléséhez. Az itteni népesség legjellemzőbb typusai közé tartoznak a hajós és tutajos parasztok. Még századunk hetvenes éveiben is az Aussig-Leitmeritz és Tetschen közti Elbe-vidéknek nem egy parasztja a maga dereglyéin és tutajain szállította a saját gabonáját, vagy a mit a szomszédaitól s másoktól összevásárolt, a szükséghez képest ki- vagy befelé, míg a mai kor hatalmas tömegszállító eszközei őt is ugyanarra a sorsra nem juttatták, a mely az Érczhegység reischdorfi fuvarosait érte. Az elbei hajózásnak nagyobb kifejlődése óta mindinkább szaporodnak a hivatásos hajósok, kik számos gőzhajón, vontató gőzösön, tutajon és kompon évenként óriási mennyiségű gabonát, szenet (a nagy éjszaknyugati széntelepekről), fát, építő követ, téglát, gyümölcsöt, zöldséget, stb. szállí- tanak cseh földről Németországba s egész a tengerig, és Csehország német- jeinek annyi más tulajdonságai mellé a derék hajósok hírét is megszerezték. A gyümölcs- és konyhakertészek és árúsok, meg a csőszök és vinczellérek sorából is akad mindenféle typikus alakja a Leitmeritz és Tetschen közötti Elbe-vidék népéletének. Keletnek és éjszakkeletnek tovább haladva, a Leipa-vidékre, vagy, a mint itt hívják, „in die Leipe und Schlucke" (Leipa és Schluckenau) jutunk. Ez egyúttal az átmenet az Iser- és az Óriás-hegység felé, az Elbe-menti alföldről a határhegység kerületeibe és az Elbének a felső folyásához, meg a forrásvidékéhez. E déli és délkeleti részeiben még elég termékeny és szép táj déli felének lakói jellemük főbb vonásaiban még az imént ismertetett vidék népéhez hasonlítanak, míg a középső, meg az éjszaki és keleti kerületekben,