Seite - 520 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

520 ugyan e részben már némi javúlás is mutatkozik megint. Ellenben a cseh- országi német parasztház stilusa ez idő szerint épen nem kielégítő átmeneti vajúdásban van. A kisvárosi átlagos építésmódot sok helyütt hirtelenében átvitték a falukra is, elhagyván a helyi körűiményekkel sok tekintetben egyezőbb hagyományost, és ez a helytelenség kivált az Elbe és Eger mentén fekvő termékenyebb s így jobb módú vidékeken, de részben az éjszakkeleti iparűző kerületekben is lábra kapott. A kinek mélyebb belátása van, ezt a vaktában való városias építkezést a más-másféle természetű vidékeken sehogy sem tarthatja helyesnek, sem czélszerűnek; de meg a jellemző sajátszerűségek eltűnését is fájlalhatja. Az ily újabb divatú házak felső emeleti helységei aztán többnyire üresen is állnak, vagy a szükség szerint magtárakúl is használják szobáik egy részét, minthogy alúl a kellő és czélszerű helyiségek hiányzanak. E részben sürgősen szükséges a helyesb útra való áttérés. A parasztházat és udvart nem szabad elhamarkodottan városiassá átalakítani, hanem meg kell tartani annak a maga czéljához mért, természetes szabását. A kor haladásához alkalmas átmeneti alakot nem is lesz olyan nehéz megtalálni, ha ez irányban tanúit építőmesterek veszik a dolgot a kezükbe. Népszokások. Csehország sok más tartománynál gazdagabb népszoká- sokban, hagyományokban és dalokban, minthogy a főbb germán törzsekkel való közeli rokonság és sűrű érintkezés folytán, melyet Németország szomszédsága megkönnyített, az általánosan elterjedt német szokások is meghonosodtak itt, de hozzájuk idő haladtával számos helyi és csakis a csehországi németség sajátjáúl tekinthető hagyomány is járúlt. A rendkívül sok szokás közül itt csak a legnevezetesebbekről nyújthatunk áttekintést. Sorra veszszük tehát a családi élettel\ azután a természeti évkörrel kapcso- latos ünnepi szokásokat és hagyományokat, végűi pedig azokat, a melyeknek történelmi vagy milveltségtörténeti eredetük és alapjuk van. A családi ünnepek körének középpontja a dolog természeténél fogva ősidők óta a házasságkötés nagy családi eseménye, a mely köré az eleven képzelmű nép mély érzésű lelkületének szinte kimeríthetetlen forrásából annyi jelképes díszt s költői szép szokást fűzött s egészséges humorának annyi gyöngyét, ősi vallásos képzeteinek oly sok emlékét csoportosította, a mennyi csak a természeti és az egyházi év két főünnepére, a karácsonyra és húsvétra jutott még. A lakodalmi szokások a legteljesebb épségben és egész a legújabb időkig a felső Eger-vidéken maradtak fönn. Az egerlandi