Seite - 548 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

548 Sajátszerű különösségéért messze földön híres a saazi uborka- és zöldségkertészek uborka-király ünnepe, melyet a reá következő uborka- bállal együtt ma is megtartanak minden télen, sőt a Saaz környékéről Prágába származottak ottani egyesületei is utánoznak minden farsangban. Csehország németségének rendkívül gazdag fejlettségű népéletéről nem adnánk teljes képet, ha legalább igen röviden nem szólnánk a nagy számú történelmi emlék-ünnepekről. Majdnem minden nagyobb városnak van egy s más ilyen történelmileg nevezetes emléknapja. A legismertebb és leg- jelesebbek közé tartozik az egeri mészárosok zászlócsóváló-iinnepe („Fahnen- schwingerfesttt) annak emlékére, hogy 1412-ben az egeri mészárosok, posztószövők és városi katonák a nehezen bevehető Grasslitz rablólovagvárat elfoglalták. A város a két vitéz czéh iránti hálája jeléül megengedte nekik, hogy évenként farsang keddjén kiakaszthatják és trombitaszó mellett a piaezon kilenczszer megcsóválhatják a zászlójukat s egyúttal háromnapi tánczmulatságot is tarthatnak. A zászlótartó a csóválásnál 26—30 lépést tesz előre és hátra s e közben ide-oda lengeti a szalagokkal teli aggatott nehéz czéhzászlót. E régi tisztes szokást még ma is föl-föl újítják minden ötödik évben. Ép ilyen általános és nem kevésbbé kitűntető népi és városi ünnep századok óta a Biela melletti Brüx ben az augusztusi ú. n. hóünnep, a brüxi V t polgároknak a Zizka huszitáin aratott győzelme emlékeűl, a kik elfoglalással fenyegették már a várost, de 1421 augusztus 5-én (Havi Boldogasszony napján) visszaverettek, a miben a monda szerint nagy része volt az Ércz- hegység felől hirtelen kerekedett nagy hózivatarnak. Kiváltképen említendő még a reichenbergi ú. n. lengyel-ünnep („Polakenfest"). Ezt 1813 augusztus 20-án alapította Wolf, akkori főesperes, a reichenbergi határnak Napoleon 20.000 emberétől való szerencsés megszabadúlása emlékére. A Schulbergen, a hol a franczia csapatok megerősített tábora állott, azóta e napon minden évben nagy örömtüzet gyújtanak. A kulmi győzelem évfordúlóját (1813 aug. 29) is sokáig megünnepelte a teplitzi vidék népe. Hasonló történelmi és fogadalmi emléknapokat régebben (többnyire templomi ünneppel kapcso- latban) az Elbe melletti Aussigban, az Eger melletti Elbogenben, Prágában (svéd-ünnep) és egyebütt is tartottak. Említsük meg még a forrásföllelb ünnepet, a melyet Teplitz fürdővárosban évenként augusztus végén annak az örömére ülnek meg kiváló díszszel, hogy a 762. év e napján fedezték föl az ottani hévvizeket. Karlsbadh^w és más gyógyhelyeken is ünnepiesen (kútszenteléssel) történik az évenkénti fürdőző időszak megnyitása.