Seite - 552 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

552 Igen sok az egyes helységekre vonatkozó csúfondáros versike is, a minőkben némely városok, vagy falvak furcsaságai, de néha a jellemző sajátságai is benfoglaltatnak. Ilyen pl. ez : Kumetauer Madeln, Kästen und Nüsse, Koodner Durschen schneeweiss und süsse, Soozer Hoppn, Gorkn und Zwiebl, Sei bekonnt über sieben Hübl! 1 (Komotaui leány, gesztenye, dió, Kaadeni répa, hófehér és édes, Saazi uborka, hagyma, meg komló Hetedhét határon híres!) Ennek a párjaképen álljon itt Teplitz környékéről egy másik ilyenféle négysoros : Wer in Teplitz is und badt nich, < (A ki Teplitzen van s meg nem fürdik, Wer in Mariaschein is und batt nich, A ki Mariascheinban nem imádkozik, Wer in Aussich is und trinkt kein Wein, A ki Aussigban van s bort nem iszik, Dos muss a rechter Norre sein! Azt joggal bolondnak nézik.) A legszámosabbak és a leg változatosabbak, egyúttal pedig költői érték dolgában is a legkiválóbbak nyugati Csehországban, nevezetesen a Cseh- erdőben, a felső és a középső Eger-vidéken meg az Érczhegységben a tulajdonképeni táncz- és szerelmi dalok („Liebesstückl"), a melyek közül a következő példákat mutatjuk be : Mei Schotz hasst net Toffl, i (A rózsám nem Kristóf, Net Jockl, net Hons, Nem Jakab, nem Jancsi, Und wers möcht dafrog n, A ki tudni akarja a nevét, Der führt mich zan Tonz! 2 Az vigyen tánczolni!) Keleti Csehországban is meglehetősen elterjedtek e tánczdalok, de a dologhoz értő azonnal fölismeri az Eger-vidékről, vagy az Érczhegységből való eredetüket. Ilyen pl. : Seff bleib dou, i (Jóska, maradj itt, Mer wejss ja ne, wies Watter word, \ Nem tudni, milyen idő lesz, Seff bleib dou, \ Jóska, maradj itt, Mer wejss ja ne, wies word. 8 Nem tudni, minő lesz.) Kifejlődése és költői értéke legmagasb fokát a négysoros népdal a tulajdonképeni szerelmi szakokban éri el, a melyek azonban elég gyakran 1 Közép-Eger-vidék. 2 Közép Eger-vidék. 8 Jeschken-Iser-vidék.